Chuck Missler 2002-ben készült írása, ami a Koinonia House weboldalán található angolul: http://www.khouse.org/articles/2002/433/#notes
Magyar fordítás: Országh György
~ ~ ~
Egy alternatív nézet:
Nimród visszatér?
Írta: Chuck Missler
Az Irakkal kapcsolatos folyamatos feszültségek növekedésével, sok kérdés vetődik fel ennek a régiónak a prófétikus jövőjére vonatkozóan, amely egyrészt olyan mély gyökerekkel rendelkezik, amit a civilizáció bölcsőjének szoktak nevezni, másrészt a Biblia végső forgatókönyvében is van egy elrendelt szerepe. Lehet, hogy sokkal nagyobb jelentősége lesz ennek a régiónak, mint amilyet a legtöbb végidőkkel foglalkozó könyv és cikk általában elismer.
Mindannyiunkat korlátozni szoktak egy adott témával kapcsolatos előfeltételezéseink, és lehet, hogy néha hasznos egy kissé hátralépni, hogy felfrissítsük a rálátásunkat. Az igazság előtt álló egyetlen biztos akadály az, ha azt feltételezzük, hogy már rendelkezünk az igazsággal.
Az eljövendő világvezető
A próféciák rajongói között az egyik domináns téma az eljövendő vezető személyazonossága, akit „az antikrisztusnak” nevezünk. Ahogy a jelenlegi események egyre inkább a bibliai forgatókönyv küszöbe felé sodródnak, a spekulációk is folytatódnak.
Az egyik legfundamentálisabb igeszakasz a végidőkkel kapcsolatosan a híres „hetven hét” prófécia, ami a Dániel 9 utolsó négy versében található. Gábriel angyal félbeszakítja Dániel imádságát, hogy átadja neki azt, ami az egész Biblia legdöbbenetesebb igéje: precíz előrejelzést ad – öt évszázaddal előre – a pontos napról, amikor a Messiás királyként megmutatja magát!1
Amikor Gábriel angyal az egybefüggő 69 hét (évhét) és a végső „70. hét” közötti intervallumról beszél, többek között azt is kijelenti, hogy:
kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe – Dániel 9:26
Miután a Messiást megölik („kiirtatik”), a „következő fejedelem népe” lerombolja a várost és a szenthelyet. Ez természetesen akkor teljesedett be, amikor a római légiók 70-ben lerombolták Jeruzsálemet és a templomot.
„A következő Fejedelem” így lett az eljövendő világvezető Ószövetségben található 33 címe közül az egyik, akinek igen kiemelkedő szerepe lesz a végidőkről szóló próféciákban.
Így ez az egyik olyan igehely, ami azt jelzi, hogy ez a végső világvezető a Római Birodalomból fog felemelkedni, amelynek a légiói lerombolták Jeruzsálemet és a Templomot.
Rövidlátók vagyunk?
Azt gyanítom, hogy mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy a Római Birodalmat Nyugat-Európával azonosítsuk, illetve sok könyv írt olyan feltételezésekről, amelyek beleveszik Rómát, a Vatikánt és az Európai Unió felemelkedését is.
Mi magunk is adtunk ki olyan anyagokat, amelyek ezeket a lehetőségeket fejtegetik. Mindazáltal talán mindannyian egyfajta rövidlátásban szenvedünk, ugyanis figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy a Római Birodalomnak volt egy keleti lába is, ami valójában ezer évvel túlélte a nyugati lábat!
Római Birodalom térkép |
284-ben Diocletianus császár helyreállította a hatékony kormányzatot a birodalomban a 3. századi anarchia-közeli állapot után. Két lábra osztotta fel a birodalmat.3 (pontosan úgy, ahogy Dániel előre megmondta, amikor kilenc évszázaddal korábban megmagyarázta Nabukodonozor álmát)4
Azzal, hogy átszervezte a birodalom fiskális, adminisztrációs és katonai gépezetét, ideiglenesen aládúcolta a düledező birodalmat nyugaton, és lerakta a közelgő Bizánci Birodalom alapjait keleten.
312-ben Konstantin császár a birodalom fővárosát a keleti lábra helyezte át, Bizáncba, amit Konstantinápolynak nevezett el (ez volt az „Új Róma”).
Konstantin 395-ben történt halála után Theosodius császár felosztotta a birodalmat két fia között, és az soha többé nem is egyesült újra.5
(Theosodius volt az, aki a kereszténységet tette meg a birodalom egyetlen vallásának, és ebből adódóan Konstantinápoly a Nyugat felett állónak tekintette magát.)
Az 5. század végén a Nyugat elkezdett szétesni, a keleti láb viszont, amit a „Bizánci Birodalomnak” szoktak nevezni, 1453-ig fennállt, mikor végül lerohanták a muzulmánok.
Számos bibliai szakasz van, amely erőteljesen utal arra, hogy az eljövendő világvezető, közismert néven az Antikrisztus, a Római Birodalom keleti lábának régiójából fog felemelkedni, ez pedig komolyan befolyásolja a prófétikus perspektívánkat.
Dániel 11
A legvilágosabb azonosítást az előző birodalommal kapcsolatos próféciák adják: a Görög Birodalom szétoszlása Nagy Sándor halála után.
Amikor Nagy Sándor meghalt, négy hadvezére felosztotta egymást közt a birodalmat – amely keleten egészen Indiáig nyúlt. Kasszandroszé lett Makedónia és Görögország; Lüszimakhoszé Kis-Ázsia és Trákia; Szeleukoszé Szíria, Babilon és a keleti terület; Ptolemaioszé pedig Egyiptom lett (Lásd a térképet).
A "hallgatás 400 éve" - A Dániel 11 részletesen leírta előre |
Mivel Izrael a Szeleukosz és a Ptolemaiosz által uralt területek közé került, ebből adódóan a két rivális ütközési zónája lett. A Dániel 11 részletezi a Szeleukida Birodalom („az északi király”) és a Ptolemaioszi Birodalom („a déli király”) közötti küzdelmeket.
(Sok tudós szokott az Ószövetség és az Újszövetség közt eltelt 400 évről úgy beszélni, mint a „hallgatás éveiről”. Valójában ennek a kornak a történelme előre meg volt írva, ráadásul olyan pontossággal, ami arra vette rá a szkeptikus kritikusokat, hogy Dániel könyvét megkíséreljék „későbbre datálni”!)
A Dániel 11 első 35 versét az 1. táblázat összegzi (angolul, az első oszlopban a déli királyok, a második oszlopban az északi királyok uralkodási éveivel – a ford.).
A 36-40 versek IV. Antiókhoszra (Epiphánészra) koncentrálnak, aki azzal, hogy megszentségtelenítette a Templomot, és elhelyezett egy pogány bálványt a Szentek Szentjében, kiváltotta a Makkabeus felkelést, aminek eredményeképpen ledobták magukról a Szeleukida Birodalom igáját.
Ptolemaioszok kontra Szeleukidák |
A 36-40 versek IV. Antiókhoszra (Epiphánészra) koncentrálnak, aki azzal, hogy megszentségtelenítette a Templomot, és elhelyezett egy pogány bálványt a Szentek Szentjében, kiváltotta a Makkabeus felkelést, aminek eredményeképpen ledobták magukról a Szeleukida Birodalom igáját.
Három évvel a templomgyalázás után az Izraeliták újra felszentelték a Templomot, és ezt az eseményt a mai napig megünneplik Kislév hónap 25-én, ami a Hanuka ünnepe.6
Jézus bizalmas záró tanítása
Két századdal később, amikor négy tanítvány a Második Eljöveteléről kérdezte Jézust7, bizalmas záró tanításában egy történelmi esemény megismétlődésére utalt, a „pusztító utálatosságra”, mint a végidőkről szóló próféciák kulcsára.8 Egy hasonló esemény fogja beindítani azt a három és fél éves kicsúcsosodó időszakot, amit Jézus a „Nagy Nyomorúságnak” nevezett.9
A Dániel 11:40-45-ben az ige azzal folytatódik, hogy előremutat az utolsó „északi királyra”, arra a személyre, akit általában Antikrisztusnak nevezünk. Fontos, hogy ez a kiemelkedő vezető, úgy tűnik, az előtte részletezett „északi királyok” családi vonalának utolsó tagja.
Úgy látszik, ha az egész fejezetet egybefüggő egésznek vesszük, hogy a végső világvezető inkább ebből a régióból fog felemelkedni, ami a Szeleukida Birodalmat foglalta magába, mintsem a nyugati régiókból, ahogy általában gondolni szokták.
„Az asszírus”
Egy provokatív tény, hogy Mikeás próféta úgy nevezi ezt a végső hódítót, hogy „az asszírus”:
És ő a mi békességünk. Ha az Assirus eljő a mi földünkre és megtapodja palotáinkat: állatunk ellene hét pásztort és nyolcz fejedelmi férfiút. És megrontják Assiria földjét fegyverrel Nimród földjét is az ő kapuiban; és megszabadít az Assirustól, ha a mi földünkre eljő és a mi határunkba lép. - Mikeás 5:5-6
Ésaiás és Ezékiel is ugyanezt a kifejezést alkalmazza.10
Az asszír birodalom több évszázaddal megelőzte a babiloni birodalmat. Ez a birodalom magában foglalta azt a régiót, amit ma úgy ismerünk, hogy Szíria és Irak.
Az első világdiktátor Nimród volt (akinek a neve azt jelenti, hogy „lázadunk”), aki babiloni központtal uralkodott.11 Érdekes, hogy Mikeás „Nimród földjéről” is beszél a fenti idézetben. Lehet, hogy ez az utolsó diktátor, bizonyos értelemben, a visszatérő Nimród lesz?
Ez talán egy további dimenzióval növeli a Babilon jövője körüli titokzatosságot: vajon csak egy szimbólumként használatos, vagy szó szerint újra kiemelkedő szerepet kap az Eufrátesz folyó partjain?
Ésaiás és Jeremiás világos leírást ad Babilon egyik olyan pusztulásáról, ami még soha nem történt meg – eddig.12 Úgy tűnik, Zakariásnál van a kulcs.13
A következő cikkben tovább fejtegetjük ezeknek az igeszakaszoknak az értelmezési lehetőségeit. Ez a cikk az Antichrist: An Alternate Ending című tanító csomagunkból készült kivonat.
* * *
JEGYZETEK
- Dániel 9:25; vö. Lukács 19:38-44. Lásd a Daniel's 70 Weeks (Dániel 70 hete) című tanítás csomagunkat, ahol mélyebben tanulmányozzuk ezt a rendkívüli jelentőségű igeszakaszt.
- Enclyclopaedia Britannica, Vol 4, p. 105.
- Alexander Roberts, The Ante-Nicene Fathers Vol. VII : Translations of the Writings of the Fathers Down to A.D. 325, ECF 1.7.1.5.0.7, Logos Research Systems, Oak Harbor WA, 1997.
- Dániel 2:26-45
- Encyclopaedia Britannica, Vol. 2, p. 699.
- Erre az Új Testamentum utal: János 10:22
- Máté 24-től; Márk 13; Lukács 21
- Máté 24:15
- Máté 24:21-22 idézet Dániel 12:1-ből
- Ésaiás 10:5, 24; 14:25; 30:31; Ezékiel 31:3-tól
- 1 Mózes 10:8-10
- Ésaiás 13, 14; Jeremiás 50, 51
- Zakariás 5:5-11
~ ~ ~
Hamarosan folytatom, a második rész lefordításával. O.Gy.