Törvény kontra kegyelem
2012., 6. hét
Évekkel ezelőtt olvastam egy tanulmányt az alkoholizmusról, azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van különböző embercsoportokra. Nagyon tanulságos volt. Az volt benne az igazán nagy meglepetés, hogy az a csoport, amelyben a legnagyobb arányban voltak alkoholisták, a konzervatív evangéliumi keresztények felekezete volt, ahol mindenféle alkoholfogyasztás meg van tiltva. Ugyanilyen meglepő volt az is, hogy az a csoport, ahol a legkisebb arányban voltak alkoholisták, a zsidók voltak, akik viszont szabadon ihatnak. Az évek során más hasonló kimutatások is születtek, amelyek a Pál apostol által írt bibliai igazságra mutatnak rá az 1 Korinthus 15:56-ban: "A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény."
Nem a tudományra építjük a teológiánkat, de néha az is alátámasztja. A törvényesség az eredeti céllal ellentétes hatást szokott kiváltani, sőt tulajdonképpen erőt ad a bűnnek, és soha nem lesz a törvénytelenség ellenszere. Ezt persze az egész Egyesült Államok megtanulta az alkoholtilalom idején. Nem csak hogy továbbra is ittak az emberek a tilalom alatt, hanem még fokozódott is az alkoholfogyasztás, mint ahogy más bűncselekmények száma is megnőtt. A tilalom bűnözőkké tette az amúgy törvénytisztelő polgárokat, és úgy vélem, ez tette nyitottá őket mindenféle bűncselekményre és a törvény semmibe vételére.
Az alkoholizmus mindenesetre szörnyű dolog, ami borzasztóan kegyetlenül rombolja szét sok család és egyén életét. Nem tudok róla, hogy a családomban valaha lett volna alkoholprobléma, azt azonban közelről láttam, milyen csapást tud jelenteni, és meg lehet érteni, ha valaki a törvényesség irányába hajlik az ivás kapcsán, ha valaha már szenvedett miatta a családjában. A törvényesség azonban nem működik. Börtönbe zárhatjuk az embereket, hogy ne vétkezzenek, de ettől még nem kerül ki a bűn a szívükből. Amikor kiszabadulnak a börtönből, nagyobb szélsőségekig is könnyen elmennek, az ezzel járó bűntudat és szégyen pedig még messzebb fogja vinni őket.
Nem az ivást propagálom, csak arra akarok figyelmeztetni, hogy ne legyünk olyanok, mint a farizeusok, és ne hozzunk ember-alkotta törvényeket, amelyek túllépnek a bibliai parancsolatokon. Nem csak az a baj ezzel, hogy a probléma kezelése során ellentétes hatást vált ki, hanem az is, hogy az erkölcsös emberekből képmutatókat csinál. Le kell dobnunk magunkról a törvényesség zsarnokságát, ami miatt sokan szükségtelenül esnek bűnbe.
Többször is vettem már részt zsidó rendezvényeken és esküvőkön, ahol mindig oda lehetett menni a bárpulthoz, de nem emlékszem, hogy akár egy kapatos embert is láttam volna valaha. Megvan a szabadság az ivásra, de az önmérséklet kultúrája is megvan közöttük. Az egyház a szabadság kultúrájának a képviselője kellene, hogy legyen, ugyanis nekünk szól, hogy "ahol az Úrnak Szelleme, ott a szabadság" (2 Korinthus 3:17). Az önmérséklet sokkal erőteljesebb bizonyság tud lenni, mint az absztinencia. Az absztinencia azt is jelentheti, hogy az ember gyenge, és nincs önfegyelme.
Mindazáltal az önfegyelemmel nem rendelkező emberek, illetve akik mértéktelenek, vagy kényszeres zavarokkal küszködnek, egyáltalán ne igyanak. Ahogy az Ige is tanítja, azok, akiknek szabadságuk van bizonyos területeken, a szeretet miatt inkább fogják vissza magukat, amikor az erőtlenek társaságában vannak. Sokkal roszabb, ha valaha is bűnbe esik miattuk valaki. Ennek a viszafogottságnak az elkötelezettjei kell, hogy legyünk, ugyanakkor ne legyünk hajlandóak behódolni a törvényeskedőknek.
Jézus bámulatos kegyelemmel viszonyult a bűnösökhöz, viszont nem tolerálta az önigazult, törvényes embereket. Ha az egyházban ugyanaz a Szellem lenne, mint Krisztusban, akkor a bűnösök megrohamoznák a gyülekezet ajtóit, hogy segítséget kérjenek, és nem taszítaná őket az egyház. Gyakran mondogatjuk, hogy a bűnösöket szeretjük, a bűnt viszont gyűlöljük. Ennek ellenére túl sok bűnös találja szembe magát a gyűlölettel, vagy legalábbis egyfajta felfuvalkodott erkölcsösséggel, amikor a keresztényekkel találkoznak. Nem ez a viselkedés jellemző az egész egyházra, de túlságosan sok az önigazultság, ami nem csak a bűnösöket taszítja, akiknek Krisztusra lenne szükségük, hanem magát Krisztust is. Nem a bűnösök és nem is a démonizáltak, hanem az önigazult emberek voltak azok, akik üldözték Jézust, és végül elérték, hogy keresztre feszítsék.
Persze az élet ösvényének mindkét oldalán húzódik egy-egy árok - egyik felől a törvénytelenség, másik felől a törvényesség. Azok közül, akik valamelyik oldalon beleesnek az árokba, sokan eltúlozzák a reakciójukat, és a túloldali árokba esnek bele. Annak, hogy az élet ösvényének a közepén maradjunk, az önmérséklet a kulcsa. Ezért mondja nekünk a Filippi 4:5, hogy "A ti önmérsékletetek ismert legyen minden ember előtt" (az angol King James fordítás szerint - a ford).
Én a szabadság oldala felé hajlok, abból a teológiai meggyőződésből adódóan, amit az Újszövetség tanít. Viszont azt is tudom, mennyire jó gyümölcsei vannak az olyan szigorú, sőt akár tekintélyelvű programoknak, amelyek azoknak nyújtanak segítséget, akik gyenge önfegyelemmel rendelkeznek, és gyakran esnek bele függőséget okozó dolgokba. Akik a törvénytelenségre hajlamosak, azoknak inkább a szigorúbb fegyelem felé kell tendálniuk, akik pedig a törvényességre hajlanak, azoknak pedig egy kicsit a másik irányba. Mindemellett az kell, hogy legyen a célunk, hogy az út közepén menjünk végig.
Az út közepe a szentség. Sokak számára ez már egy lejáratott szó, mert a törvényesség jelentését hordozza magában, pedig az igazi szentség a legnagyobb szabadság, amit valaha megtapasztalhat az ember, és a legnagyobb védelem a kicsapongó, bűnös életvitellel szemben. A "szentség ékessége" jellemző az igazira, ami olyan vonzó, hogy még a legnagyobb bűnösöket is csodálatra készteti és magához vonzza. Ez az, ami feltárja előttük a lényük legmélyén azt, amire teremtve lettek.
A jövő héten tovább vizsgáljuk, hogy mi a szentség, mert ez a keresztény élet elemi része, viszont meg kell szabadulnunk azoktól az elképzelésektől, amik eltorzítják. Az a célunk, hogy megismerjük az Úr hangját, és Őt kövessük, ne csak módszereket és recepteket, valamint az, hogy az ide vezető útból eltüntessük az olyan akadályokat, mint a törvényesség és a törvénytelenség.
- - -
Forrás: MorningStar Ministries
Fordítás: Országh György
