2012. február 8., szerda

Rick Joyner - Katasztrófa a Nyugati Parton: megszólal a riadó

Rick Joyner heti üzenetei között gyakran olvasunk a saját hazájára vonatkozó kijelentéseket, ugyanakkor olyan tanulságot is találunk benne, ami mindenkinek, minden helyzetre érvényes. A "Katasztrófa a Nyugati Parton: megszólal a riadó" című cikke is ilyen, ami egyrészt az amerikaiak számára aktuális próféciáról szól, másrészt viszont egy érett szolgálót láthattok, aki bölcsen sáfárkodik a rá bízott kincsekkel, Isten tetszését keresve.

Katasztrófa a Nyugati Parton: megszólal a riadó

2012, 5. hét
Rick Joyner

Minden idők egyik legnagyobb ébredése 1906-ban, Los Angelesben tört ki az Azusa utcában. Olyan tüzesen izzott Isten dicsőségétől a korábban istállónak használt silány épület, hogy egy időben "a világ második leghíresebb helyének" nevezték. Isten újra meg tudja tenni ezt, és meg is fogja tenni, ha eléggé akarjuk.


Úgy tűnik, hogy a történelem során minden ébredés annak a hatására indul el, hogy néhány ember annyira éhezi Istent, hogy még az oxigénnél is jobban vágynak rá. Azok, akikben ilyen éhség van, biztos hogy nem lesznek elutasítva. Itt az ideje, hogy egy olyan ébredésre törekedjünk, ami a világon a leghíresebb hely lesz. Itt az ideje, hogy Isten olyan munkálkodását keressük, ami soha nem fog megszűnni.

Látomásokban és álmokban is láttam azt a pusztulást, ami elrendeltetett, különösen a mi Nyugati Partunkon (USA). Némelyek azt mondták emiatt, hogy én nem szeretem a Nyugati Partot, ami nem igaz, sőt, éppen ellenkezőleg. Tényleg nem tehetek arról, hogy ilyeneket álmodok, és noha egy pszichoanalitikus azt mondaná, hogy ezek az álmok a mélyen bennem levő érzésekből fakadnak, én attól még tudom, hogy ezek prófétai álmok. Soha sem jelentenek számomra örömöt, sőt, kellő szomorúsággal töltenek el ahhoz, hogy felvállaljam azt a feszültséget, ami azzal jár, amikor elmondom másoknak. Mindezt abban a reményben teszem, hogy az emberek meghallgatják, megtérnek, és nem kell valóra válnia az álomnak.

A korszak végén bekövetkező aratást is láttam. Miért ne előzhetné meg az ébredés a pusztulást? Ha Isten megmentette a gonosz Ninivét Jónás prédikálása által, vajon nem mentené meg azokat a milliókat, akik nagy valószínűséggel elvesznének a közelgő katasztrófákban? A Szentírásban határozott bizonyságát látjuk annak, hogy igen, Ő sokkal inkább szeretné ezt.



Akkor miért nem teszi? Azért, mert Ő azokra vár, akik felkelnek, és leteszik az életüket és a terveiket, hogy ők legyenek azok a közbenjárók, akikre Istennek szüksége van. Olyan igehirdetőkre vár, akik készek ellenállni bármilyen gúnynak, hogy nevetségessé teszik őket, és bármilyen üldözésnek, csak hogy Isten igazságát, igazságosságát és jogosságát hirdessék, kompromisszum nélkül. Ő készen áll. És mi?



Az Úr gyújtotta meg az oltár tüzét az Ő pusztai sátorában és a jeruzsálemi templomban. Majd megparancsolta a papoknak, hogy őrizzék meg ezt a tüzet. Ennek a mintájára, csak Isten képes igazi ébredést indítani, viszont csak ember képes annak véget vetni, azzal, ha nem őrzi a lángot. Ahhoz, hogy ez jól működjön, kell, hogy legyen egy alapvető éhség, vágyakozás Isten iránt, és a készség az Ő népében, hogy feláldozzák a saját céljaikat, és odaadják magukat az Ő céljaiért.



Az utóbbi években sok negatív dolgot kellett prófétálnom, és akár tetszik, akár nem (sokaknak nem), van egy nyilvántartásunk a beteljesedett dolgok pontosságáról. Elég kevesen vannak, akik odafigyeltek, számot vetettek, felkészültek, és jól jártak. Tudom, hogy a felkészültek mindig jól járnak, de jobban szeretném, ha nem valamilyen katasztrófa során járnék jól. Az legyen az elsődleges célunk, hogy figyelmeztessük az embereket, hogy meg se kelljen történnie a katasztrófának. Az Ítélet Napján minden el lesz rendezve, és minden helyre lesz hozva, én pedig arra tökéltem el magamat, hogy ezért éljek.


A Nyugati Partunk hamarosan úgy meg lesz rázva, mint még soha ezelőtt. Minden ismerősömet arra szoktam kérlelni, hogy imádkozzon több időért, de már nincs sok időnk. Mások hasonló dolgokat láttak a New Madrid törésvonalon, a Mississippi folyó mentén. Egyesek úgy látták ezt, mint ami összefügg azzal, amikor az Egyesült Államok komoly nyomás alá helyezi Izraelt arra nézve, hogy osszák fel Jeruzsálemet. Megdöbbentő párhuzamok vannak aközött, amiket Izraellel tettünk, és az országunkat ért csapások között. Ezek nem véletlen egybeesések.

Miután előhozakodtam a mostani üzenettel a Japánban történt földrengés után, eggyel több vitám lett másokkal. Amúgy is hosszú listája van a vitáknak az életem során. Nem szeretek vitázni, de tisztában vagyok azzal, hogy ezekben az időkben nem sok mindent tudunk végigcsinálni úgy, hogy közben vitákba ne keveredne az ember. Nem állítom, hogy az üzeneteket bármikor is tökéletesen kezeltem vagy fogalmaztam meg, sőt elég sok időt töltök azzal, hogy átgondoljam ezeket, ebben az esetben azonban minél több vitát kelt ez az üzenet, annál jobb. Az üzenet igaz, a vita hatására pedig egyre több ember beszél róla. Vannak olyanok, akik a Nyugati Parton laknak, és saját maguk kezdtek kijelentéseket hallani, még a legvehemensebb kétkedők közül is néhányan, ezért pedig különösen hálás vagyok.

Mindezek ellenére, az a nap, amikor ez az egész elkezd megvalósulni, az életem legrosszabb napja lesz. Már rég megtanultam, hogy nem valószínű, hogy elismerjék az embert a pontos próféciák miatt, csak ha már meghalt, és már nem jelent fenyegetést. Emiatt nem is számítok arra, hogy igazolva legyek. Sokkal jobban örülnék, ha ez az üzenetem tévedés lenne, de tudom, hogy nem az. Amióta Japánban megtörtént a földrengés és a szökőár, egyre nagyobb szomorúságot érzek a Nyugati Parton élő honfitársainkért.

Azért is hálás vagyok, mert nagyon sok nagyszerű gyülekezet és munkálkodás található Istenért a Nyugati Partunkon, és reménykedem benne, hogy mindannyian meg fognak menekülni, és a Gósen földjéhez lesznek hasonlók. Tudom, hogy olyan nagy szükség lesz ott a nagyszerű gyülekezetekre és szentekre, mint eddig még soha. Úgy vélem, hogy talán ez az oka annak, hogy ők nem hallják ugyanezt a kijelentést - ugyanis Isten nem akarja, hogy mindannyian elmenjenek onnan. Most az a dolgunk, hogy azért imádkozzunk, hogy Isten erősítse meg és oltalmazza meg az Ő népét a Nyugati Partunkon, hogy hatalmasan használja őket, és hogy minden egyes emberre, akik a közelgő csapásokban odavesznek, sokkal több megmenekülő jusson.

Most arra van a leges-legnagyobb szükségünk, hogy a megtérésre hívó hangok Keresztelő János kenetével jöjjenek, vagy akár Jónáséval, hogy ráébredjenek a bűneikre és megtérjenek az emberek, ami arra tudja hajtani az Urat, hogy még több időt adjon. Amerikának még egy Nagy Ébredés kell ahhoz, hogy túléljük azt a válságot, amiben most vagyunk, de a Nyugati Parton most azonnal van szükség az ébredésre. Kérlek, te is imádkozz ezért velem együtt, minden nap.

Néhányan azt a kéréseteket fejeztétek ki, hogy ne beszéljek többé erről, és aggodalmatokat fejeztétek ki aziránt, hogy mennyire ártalmas ez a szolgálatomra nézve. Először is, nagyra értékelem az aggodalmatokat, de én egyáltalán nem gondolom, hogy ez ártana nekem; de ha ártana is, én nem azért vagyok itt, hogy a szolgálatomat építsem, vagy hogy jó hírem legyen, hanem egyszerűen azért, hogy Isten akaratát cselekedjem. Ahogy a tavalyi heti üzenetekben is szó volt róla, "az Úr terhe" egy olyan dolog, amit azoknak, akik az Ő szolgái szeretnének lenni, el kell fogadniuk, amikor kapják. Amiatt szoktam a legjobban aggódni, hogy félénk leszek, és nem olyan módon adom át a figyelmeztetést, amit az emberek meg is hallanak. Minden riadónak idegesítő hangon kell megszólalnia, hogy felébresszen minket, én pedig nagyon is örülök annak, ha idegesítem az embereket, ha ez segít felébreszteni őket. Mindazáltal köszönöm, hogy aggódtok értem.


- - -
Forrás: MorningStar Ministries
Fordítás: Országh György