A prófétai élmények sorozat, 2. rész
A hit alapján prófétálunk, nem módszerek alapján
Kérlek tartsátok szem előtt, hogy én a saját élményeimet és szemléletemet osztom meg veletek a prófétai dolgokkal kapcsolatban, de más prófétikus emberek már lehet hogy másként élik meg ugyanezeket. Mint ahogy az Úr mindannyiunkat egyedinek alkotott, és az életünk során szerzett tapasztalataink is egyediek, úgy a Benne szerzett tapasztalataink, élményeink is egyediek. A Szentírásban található próféták mind különbözőek voltak, és úgy tűnik, különböző módokon kaptak kijelentéseket is. Vannak persze közös elemek és közös tulajdonságok, de nyitottnak kell lennünk arra, hogy az Úr egyedi módon tehet bármit. Végül is, Ő az Alkotó, és Ő szeret kreatív lenni!
Ha nem értjük meg a Szellem munkálkodásának ezt a fontos elemét, akkor komoly akadályba ütközhet az ajándékunk és szolgálatunk terén az éretté válásunk. Sokan szoktak sikeresen imádkozni az emberekért, de aztán hajlamosak azt hinni, hogy az általuk alkalmazott konkrét szófordulat vagy módszer volt sikeres. Ezeknek kevés közük van a sikerünkhöz, mert valójában a bennünk lévő hit készteti Istent cselekvésre. Ennek ellenére, az ilyen sikerek után egyesek megpróbálják másolni módszert, majd arra hajlanak, hogy nagyobb hitre tesznek szert magában a módszerben, mint Isten személyében. Ez pedig a Szent Szellem valódi munkálkodásától való eltávolodáshoz vezet.
Nem szeretnék durva lenni, de a Szellem nem olyan mint egy kutya, akit ki lehet képezni, hogy bizonyos parancsokra reagáljon. Az Úr ismeri a szívünket, és még ha el is rontjuk a szavakat és a módszereket, Ő cselekedni fog, mert a szívünkben levő hit indítja meg Őt. Gondoljatok csak bele: vajon tett két gyógyítást vagy csodát azonos módon, amikor a földön járt? Úgy látszik, mindig más módszert alkalmazott, mert az erő nem a módszerben volt, hanem abban, hogy látta az Atya akaratát és engedelmeskedett annak.
Elengedhetetlenül fontos, hogy megértsük ezt, mert a prófétai dolgok és a varázslás között egész vékony is lehet a választóvonal. A varázslást Pál a test cselekedetei között sorolta fel a Galata levelében. Ez egy hamis szellemi hatalom, amely arra törekszik, hogy a Szent Szellemtől eltérő szellemeket használjon. A varázslás sablonokra és formulákra épül, és végső soron mindig manipuláció, kontroll szellem, hitetés, vagy más testi módszerek származnak belőle, amelyekkel kihasználják az embereket, ahelyett, hogy szeretnék őket és hagynák, hogy őket használja Isten az emberek érdekében.
Ahogy megismerjük a királyok Királyát, akkor a manipulációt, a hitetést, és a kontrollt felülmúló egyfajta méltóság és jó ízlés jelenik meg. Ahol a királyok Királya cselekszik, ott az emberek felemelve és megtisztelve érzik magukat, nem nyomás alá helyezve vagy manipulálva. Már negyven éve tűnődöm egy igeversen, hogy megpróbáljam a maga mélységében megérteni Isten útjait, ez az ige pedig a jelenések 3:20. Itt Jézus a saját gyülekezetének az ajtaján zörget, hogy megtudja, van-e valaki, aki meghallja a szavát, és megnyitja Neki az ajtót. Gondolkodj el ezen. Ő az univerzum Királya, és a mi Alkotónk, és mégis, ebben a korszakban senkire sem akarja ráerőszakolni magát. Nem megy be oda, ahol nincs szükség Rá, még akkor sem, ha ez a hely a saját gyülekezete!
Ez az egyik alapvető szempont, amiről felismerjük Őt - Ő a legnagyobb úriember, aki nem erőltet, nem kényszerít, és nem kontrollál bennünket; inkább szólít, kérlel és hívogat, hogy kövessük Őt. ugyanilyen az újszövetségi prófétai szolgálat természete is, amely ebben a korszakban hordozza az Ő üzenetét.
Az eljövendő korszakban természetesen vasvesszővel fog jönni az Úr, a nemzetek pedig kénytelenek lesznek térdet hajtani előtte. Most viszont azt a korszakot éljük, amikor nem azokat keresi, akiket engedelmességre lehet kényszeríteni, hanem azokat, akik szívükből akarják követni Őt és engedelmeskedni Neki. Még az eljövendő korszakban is, amikor egyértelmű lesz az uralma, biztosak lehetünk benne, hogy az uralkodására olyan méltóság és jó ízlés lesz jellemző, hogy nem lesz rabszolgaság, hanem az uralmának a célja az lesz, hogy szabaddá tegye az Ő népét.
Bizony sok prófétikus ember hajlamos az ószövetségi próféták mintája szerint alakítani a szolgálatát, ami az újszövetségi szolgálat számára rossz minta. Az Ószövetség prófétái szigorúak voltak, sőt gyakran elutasítóak is, ugyanis ők azt a szövetséget képviselték, amely alatt tevékenykedtek, az a szövetség pedig szigorú volt és nem volt megbocsátó. Az Újszövetség prófétái a kegyelem és igazság szövetségének a hírvivői. Ez nem azt jelenti, hogy toleránsak lennénk a bűnnel és a gonoszsággal szemben, hisz ezeket Isten gyűlöli, de a kárhoztatás helyett azt az igazságot hordozzuk, amely szabaddá tudja tenni az embereket.
Azért írok ezekről, mert még mindig a benyomások által kapott kijelentéseket tárgyaljuk. Ez a prófétai kinyilatkoztatás legalapvetőbb szintje, de számunkra az egyik legfontosabb, ahhoz, hogy megismerjük az Úr útjait. Ha itt érzékennyé válunk, akkor tudjuk megtanulni elutasítani azokat az üzeneteket, amelyek kényszerítéssel vagy erőltetéssel jönnek. A Szellemnek vagy egyfajta jó ízlése, amelyre meg kell tanulnunk érzékenynek lenni, és meg kell tanulnunk elvárni ezt bármilyen benyomás esetén, amelyek hatására cselekedni akarunk. Ennek a megtanulása tapasztalatot igényel. Gyakran fogunk még hibákat elkövetni, miközben haladunk az úton, de épp azáltal, hogy megismerjük, hogy Ő mennyire megbocsátó, azáltal fogjuk még jobban megismerni Őt. Az éretté váláshoz abban a hiten és meggyőződésben kell járnunk, hogy követhetünk el hibákat,és mégsem leszünk kárhoztatva miattuk, hanem tanulunk belőlük. Ez a szabadság magvait veti el a szívünkben, amely kulcsfontosságú minden újszövetségi szolgálathoz.
- - -
Forrás: MorningStar Ministries - We Prophesy by Faith, Not by Method - The Prophetic Experiences, Part 2
Fordítás: Országh György
