Isten felső elhívása

Isten felső elhívása
A Nagy Küldetés, 24. rész

2013., 24. hét

Rick Joyner

Word for the Week / Heti Üzenet

Legutóbb arról beszéltünk, hogyan vált Pál apostol a királyság tanítványává. Ezt egy rendkívüli leírásban tárja elénk a Filippi 3:10-14-ben (Kecskeméthy ford.):

hogy megismerjem őt, és az ő feltámadásának erejét, és az ő szenvedéseiben való részesülésemet, felvévén az ő halálának alakját,  

 

ha valami módon eljuthatnék a halottak feltámadására;  

 

nem hogy már elértem volna, vagy már tökéletes volnék; de igyekszem, hátha el is érem, mivelhogy a Jézus Krisztus engem meg is ragadott.  

 

Atyámfiai, én nem állítom magamról, hogy elértem;  

 

de egyet állítok: azokat, amik hátam mögött vannak, elfelejtve, azoknak pedig, amik előttem vannak, nekifeszülve, a kitűzött cél irányában igyekszem az Isten felső hívásának pályadíjára Krisztus Jézusban.

Ezt a levelet az élete végéhez közeledve írta Pál, mégis azt vallotta, hogy még nem érte el a célt. Ő volt az egyik legnagyobb apostol, és egy teljesen újfajta szolgálat megszületésében vett részt, amely az apostoli misszionárius szolgálat. Az egyik legodaszántabb és legáldozatosabb életet élte, amit valaha írásba foglaltak, és mégis úgy érezte, hogy ő még nem érte el! Mi az, amit nem ért el?

Nem az üdvösségről, és nem is az örök életről beszélt. Ezeket már akkor megkapta, amikor Jézus megváltó keresztjébe vetette a bizalmát. Amit itt ír a feltámadás elérésével kapcsolatban, úgy is fordíthatták volna, hogy "egy jobb feltámadás", ami ugyanaz a kifejezés, amit a Zsidó 11 ír azokról, akik visszautasították a szabadulást Isten felsőbbrendű céljaiért. Pál arról beszélt, amit ebben az utolsó versben úgy nevez, hogy "Isten felső elhívása" (más magyar fordításokban "odafelvaló", vagy "mennyei"; az angol fordítás szerint "magas", vagy "magasan levő" - a fordító megjegyzése).

Akár tetszik, akár nem, akár egyetértesz vele, akár nem: nem mindenki lesz egyforma a feltámadáskor. Van egy "jobb feltámadás", egy "felső elhívás", amit már sokan megláttak, és megfutották érte a pályát az elmúlt korokban. Jézus tanított erről, és az apostolai is. Különböző pozíciók vannak a mennyben, arra nézve, hogy hol fogunk ülni Őhozzá képest. Ezt látjuk a Jelenések könyvében is, ahol a nagy sokaság a trón előtt áll, a győztesek azonban Vele ülnek a trónján. A Krisztusban való felső elhívásról szóló kijelentést az egész Szentírásban megtalálhatjuk.

Nem minden keresztény érti meg ezt a felső elhívást, némelyek pedig, akik mégis megértették, félresiklottak, mert azt gondolták, hogy elérték, mivel abban a kiváltságban részesültek, hogy megláthatták. Mások a büszkeség miatt buknak el, mivel azt feltételezik magukról, hogy elérték. Sok más igazsággal kapcsolatban meg szokott történni, hogy megtévesztés áldozatai lesznek az emberek, úgyhogy önmagában az, hogy egyesek elbuknak, vagy eltorzítják ezeket, még nem teszi érvénytelenné a bibliai igazságot. Ha viszont úgy kezeljük az igazságot, ahogy kell, nem fogunk elbukni és felfuvalkodni, hanem fel fog emelni bennünket, és fel fog hatalmazni az emberiség legnagyobb céljának a betöltésére -- hogy Istent szeressük és szolgáljuk, miközben másokat is erre igyekszünk rávenni. Pál fejtegetése e témában talán a valaha legjobb abból a célból, hogy megelőzze a szélsőségekbe való elcsúszásunkat e körül az igazság körül.

Ha Pál apostol nem gondolta magáról, hogy élete vége felé elérte volna már, akkor hogyan gondolhatja bárki is, hogy már elérte ezt a célt? Ha nem tudunk nagyszerűbb életet, nagyobb hatalmat és nagyobb gyümölcsöt bemutatni, mint amilyet Pál (akinek a levelei valószínűleg még most is több gyümölcsöt teremnek, mint az összes földi szolgálat együttvéve), akkor a legnagyobb butaság lenne azt mondani, hogy mi már elértünk valami olyat, amit ő viszont nem vallott a magáénak akkor.

Amikor elkezdjük meglátni ezt a felső elhívást, akkor értjük meg, miért becsülte Pál ilyen nagyra. Az egész teremtés legnagyszerűbb lehetőségéről van ugyanis szó. Még az angyalok is csodálják, ami az emberiség számára elérhető -- hogy Isten fiaivá és lányaivá lehetünk, az Ő háznépének a tagjai, és Vele együtt uralkodhatunk a teremtés többi része fölött.

Még a legalacsonyabb rendű személy is olyan örök életet fog élni a királyságban, aminek a csodálatosságát fel sem foghatjuk. Mindazáltal most van az, amikor meghatározzuk a királysági pozíciónkat. Fontos, hogy megértsük ezt az elhívást. Jézus az előtte levő öröm miatt tűrte a keresztet. Amikor látjuk a jutalmat, az segít félretenni mindent, ami hátráltat, hogy megfuthassuk az előttünk levő pályát. Ne feledjük, hogy a büszkeség ellopja tőlünk a jutalmat.

~~~~~~~~~~~~~~~~~

Fordítás: Országh György

Forrás: MorningStar Ministries - Word for the Week - The High Calling of God - The Great Commission, Part 24
URL: http://www.morningstarministries.org/resources/word-week/2013/high-calling-god-great-commission-part-24