A tisztátalanság törvénytelenségre visz - A Nagy Küldetés, 14. rész
2013., 14. hét
Rick Joyner
Word for the Week / Heti Üzenet
Ahogy a múlt héten olvastuk a Galata 5:19-24-ben, miután a test cselekedeteit felsorolta, Pál a következőt hangsúlyozza: "Akik ilyesmiket tesznek ..., Isten királyságát nem fogják örökrészül kapni." Akkor hát mi lesz azokkal, akik úgy hiszik, üdvözültek, mert nyilvánosan elismerték, hogy hisznek Jézusban mint Megváltójukban, de aztán a bűnös természetüket követve folytatják az életüket, a test cselekedeteit gyakorolva, az itt felsoroltak szerint? Ez lehet a legfontosabb kérdés a "hívők" milliói számára.
Ha annyira leegyszerűsítjük az evangéliumot, hogy gyakorlatilag bárki "megtérhet", de kompromittáljuk a tényleges bibliai feltételeit, akkor vajon nem azt tettük ezzel, hogy biztonságérzetet adtunk az embereknek egy olyan szellemi állapotukban, amelyben az életük továbbra is örökkévaló veszélynek van kitéve? Sok igehely mutatja be egyértelműen, hogy valójában éppen erről van szó.
Sok olyan összejövetelen voltam már, ahol az embereket egyszerűen arra kérik, hogy emeljék fel a kezüket, hogy így nyilvánítsák ki a Krisztusban való hitüket az üdvösségük érdekében, a többieknek pedig azt mondják, hogy hajtsák le a fejüket, és csukják be a szemüket. Ez egyértelműen azért történik így, hogy ne hozzák zavarba, vagy ne ijesszék meg az új "megtérőket". Hogy lehet ezt egyáltalán nyilvános hitvallásnak nevezni? Az igazi keresztény élet megélése bátorságot követel. Akkor hogy várhatjuk az ilyen erőtlen vallástétel tevőitől, hogy úgy éljenek? Az a válasz, hogy nem sokan élnek úgy, mégis hamar azt vallják magukról, hogy megtértek.
A felmérések azt mutatják, hogy ma a megtérőknek csupán kb. 5 százaléka kezd egyáltalán gyülekezetbe járni. Az első században viszont nem csak hogy a 100 százalékuk járt gyülekezetbe, hanem "csatlakoztak a gyülekezethez", ami a valóságos, eleven gyülekezeti életre utal, ami nem más mint az alapvető újszövetségi életforma. Ahogy bővebben is beszélni fogunk róla, a tényleges megtérésen átment ember életében nyilvánvaló gyümölcsök vannak. Ha a gyümölcs nincs meg, akkor el kell gondolkodnunk rajta, hogy vajon valódi megtérés történt-e. De még ha valódi is a megtérés, a magvető példázatából tudjuk, hogy minden mag próbára van téve. Az Úr azt állította, hogy "aki mindvégig állhatatos marad", az fog üdvözülni (lásd Máté 24:13).
Természetesen nem akarom nehezebbé tenni az embereknek azt, hogy átadják Jézusnak az életüket, mint amilyen nehéznek lennie kell. Ennél rosszabb már csak az tud lenni, hogyha könnyebbé tesszük, mint amilyen valójában, amivel sokakat megtévesztünk, mert így azt gondolják, hogy "megmenekültek", miközben veszélyben forog az örök életük. Ha könnyebbé tesszük annál, amilyenné az Úr tette, azzal csak felhígítjuk az evangélium karakterességét, erejét és hatalmát, ami meg tudna menteni bennünket a bűneinkből. Nem a halálból menekülünk meg, hanem abból, ami a halált okozza - a bűnből. Ha a bűnös természet nem tűnik el, akkor nem az élet ösvényén járunk. Ha viszont az élet ösvényén járunk, akkor egyértelműen látszik, hogy megszabadultunk a "halál testéből", a testi természetünktől.
Ez nem azt jelenti, hogy tökéletesnek kell lennünk, ahogy még az "Igazságos Jakab" is elismeri, hogy "mindnyájan sok dologban vétkezünk" (lásd Jakab 3:2). Időnként vétkezni, és ezeket a dolgokat "gyakorolni" két különböző dolog, ahogy a Róma 6:17-23 beszél róla:
De hála legyen az Istennek, hogy bár szolgái voltatok a bűnnek, szívből engedelmesekké lettetek a tanításnak az iránt a formája iránt, melyre adattatok;
és miután szabadokká tétettetek a bűntől, szolgáivá lettetek az igazságnak.
Emberi módon szólok a ti testetek erőtelensége miatt. Mert amint rendelkezésére bocsátottátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a törvénytelenségnek szolgák gyanánt a törvénytelenségre, úgy bocsássátok most rendelkezésére a ti tagjaitokat szolgák gyanánt az igazságnak a megszentelődésre.
Mert mikor szolgái voltatok a bűnnek, szabadok voltatok az igazságtól.
Micsoda gyümölcsét vettétek tehát akkor azoknak, amiket most szégyenletek? Mert azoknak a vége halál.
Ellenben most, hogy megszabadultatok a bűntől és szolgáivá lettetek az Istennek, megvan a gyümölcsötök megszentelődésre, a vége pedig az örök élet.
Mert a bűnnek a zsoldja halál; az Istennek kegyelemajándéka pedig örök élet a mi Urunk Jézus Krisztusban. (Kecskeméthy ford.)
A 19. versben azt olvassuk, hogy a tisztátalanság törvénytelenségre visz, ami további törvénytelenséget szül. Még ha soha nem is törtél házasságot és nem paráználkodtál, a pornográfia, a tisztátalanság és a hasonlók meg tudnak fosztani az örökkévaló örökségedtől. Amint elkezded ezeket gyakorolni, elsőként az fog történni veled, hogy az Úr iránti szereteted elkezd kihűlni.
- - -
Fordítás: Országh György
Forrás: MorningStar Ministries - Impurity Leads to Lawlessness - The Great Commission, Part 14
