"Elközelített az Isten országa!"
A királyság evangéliuma az, hogy eljött a királyság. A király elhozta magával az ő királyságát, ahol igazság, békesség és öröm uralkodik a Szent Szellemben. (lásd Róma 14:17-18)
Ahhoz, hogy a királyság, a menny királysága, Isten királysága helyet kapjon valakinek az életében, ahhoz először az igazságnak kell helyreállnia. Ezért ad megigazulást Isten a Jézus kereszthalála által mindenkinek, aki hisz benne, aki hiszi, hogy az Isten Fia a mi bűneinket vette magára. Ezzel megbékélünk Istennel – az igazság műve békesség lesz, ahogy meg van írva. Aki megszabadult a bűneitől és a kárhoztatástól, abban a szabadulás öröme jelentkezik, öröm a Szent Szellem által.
Az igazsághoz, megigazuláshoz azonban szembesülni kell a bűnökkel, amik miatt nem voltunk igaz emberek, és tudatosan el kell fordulni azoktól. Kell foglalkozni tehát a bűnnel is, ahhoz, hogy Isten királysága beköszöntsön az életünkben. Viszont végleg elbánni nem tudunk vele, ehhez kell Isten beavatkozása.
És itt lép be az a három dolog, amit Isten szeret cselekedni ezen a földön: „...én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot cselekszem ezen a földön...” (Jer. 9:24)
Isten kegyelmet gyakorol: ingyen biztosítja minden bűnösnek a bűneitől való megszabadulás lehetőségét. Erről szól az evangélium: „úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)
Ez akkor válik még értékesebbé mindenki szemében, amikor figyelembe veszi a következő lépést: akik a bűneik alatt maradtak, azokra vár Isten ítélete: ugyanis Isten gyűlöli mindazt, ami gonosz. Ettől szent a mi Istenünk. Az ő igazságától eltérő dolgok őellene vannak, ezt pedig nem hagyja annyiban. Ez tehát az ítélet.
És mindezt miért teszi? Azért, hogy semmi más ne legyen, csak igazság, az ő tökéletes igazsága, ami békességet teremt és a Szent Szellem örömének is teret ad! Ahol igazi, stabil igazság van, ott a nyugalom mellett öröm is van!
A legjellemzőbb dolog az ő igazságának a helyreállításában és működésében: a szeretet. Minden dolgotok szeretetben menjen végbe... Ez Isten természete, és ez az ő mindenek felett való útja, amit mindenkinek parancsol a legnagyobb parancsolatban. A szeretetet Jakab a királyi törvénynek is nevezi – nem véletlenül: hiszen Isten királyságának a működése mindehol a szeretet elkerülhetetlen tulajdonságát hordozza magán.
A szeretetnek a legalapvetőbb vonása pedig a megbocsátás. Ha nem bocsátunk meg az ellenünk vétkezőknek is, akkor el sem tudjuk kezdeni a szeretetben való kötődést, közösséggyakorlást, szolgálatot. Az igazság az alapjaiban lesz hiányos. Tehát ha igazságban akarunk szolgálni, hogy kedvesek legyünk Istennek és az emberek előtt megpróbáltak, akkor meg kel bocsátanunk minden ellenünk vétkezőknek, különösen odafigyelve a körülöttünk levőkre, a testvéreinkre.
Ez a három királysági jellemző kell ahhoz, hogy Istennek kedvesek és az emberek előtt kipróbáltak legyünk: az igazság, a békesség és a Szent Szellem általi öröm. Tehát ahhoz, hogy Isten országa működjön, ahhoz ezekre oda kell figyelnünk, majd el kell kezdenünk működtetni is a ránk bízott királysági dolgokat: „ezekben szolgálni a Krisztusnak”. Isten kegyelmét, szeretetét közvetíteni az emberek felé: mind a megváltás üzenetével, mind fizikai dolgokkal (gyakorlati, karitatív, stb); Isten ítéletéről is tájékoztatni az embereket: ez talán nem a megszokott „evangelizálás”, ennek ellenére azt is hallaniuk kell, hogy mi az, ami elől kimenti az embert Isten megmentő kegyelme. Némelyeket rettentésel kell megmenteni, "gyűlölve még a ruhát is, amit beszennyezett a test" (ld. Júd. 1:23). De tudatni kell az emberekkel azt is, hogy miért történik mindez: nem azért, mert Istennek az lenne a célja, hogy minél több embert megbüntessen. Hanem azért, mert elő akarja készíteni az Ő királyságát, amihez az igazságnak kell helyreállnia. A kegyelem, amivel megmenekül az ember a bűntől, és az ítélet, ami a bűn és a gonoszság megszégyenítése és megdöntése, mind azt a célt szolgálja, hogy igazság legyen.
Igaz, hogy Jézus nem olvasta fel annak idején Ésaiás próféciájának a folytatását (a „bosszúállás napját”), de ezt nem azért tette, mintha nem kellene tudniuk az embereknek arról, hogy a kegyelmi időszak után ítélet jön. Más volt erre Jézus oka. Az ottani emberek ugyanis nagyon jól tudták, mik vannak még a próféciában. Ő a prófécia beteljesedését valósította meg a felolvasásával „a fületek hallatára”. Nem csak tájékoztatott: szellemi cselekedettel bejelentette, sőt elhozta a királyságot. Mindennek sorban kellett beteljesednie, Isten rendje szerint.
Ha azt akarjuk, amiért imádkozunk is, hogy jöjjön el Isten királysága, akkor ahhoz be kell töltenünk az előfeltételeket – élnünk kell a kegyelemmel: megtisztulva a bűneinktől, hittel és hálásan fogadva azt; el kell fogadnunk Isten ítéletét: ahogy erről Pál is ír az 1Kor 11-ben, amely még mindig a mi megmentésünkre van; és akarnunk kell Isten igazságát. Az ő tiszta igazságát. „Szeretted az igazságot, gyűlölted a hamisságot...” Ez Jézus királysága. Nekünk is, Jézus követőiként gyűlölni kell mindent, ami gonosz. „Akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt.” Gyűlölnünk kell az ördögöt és minden munkáját, különben hogyan harcolunk ellene. Nem lehetünk liberálisak, akik talán nem vállalnak közösséget a szellemileg tisztátalan dolgokkal, de megtűrik. Nem keverhetjük össze az értékeket. Mindent gyűlölnünk kell, ami összekeveri az értékeket: a jót mondjuk jónak, a gonoszt pedig nevezzük gonosznak. Legyünk érettek, akiknek az érzékeik mivoltuknál fogva gyakorlottak a jó és a rossz megkülönböztetésében. És ezt kell képviselnünk is. A jót szeretve, a gonoszt gyűlölve – és nem megtűrve!
Isten sem a gonoszt tűri meg – hanem értünk hosszútűrő, hogy mindannyian megtérésre jussunk. Mert először kegyelmes. Azután pedig ítél.
Majd ha az igazság helyreállt az életünkben, és a gonoszságot, az ördög minden munkáját, és a bűnt és minden hamisságot gyűlölve magunkhoz öleljük az igazságot, akkor a következő dolgunk az, hogy az igazságot követve a békességre törekedjünk mindenkivel. Hiszen mi magunk is békességet kaptunk, azzal, hogy Isten elhozta az ő igazságát az életünkbe a bűnbocsánat által. Mi is vigyük szeretettel Isten igazságát tálcán a többi ember elé – először a keresztények között, és nekik is tegyük lehetővé a békesség elnyerését. Mindez az Istennel való kapcsolat helyreállását eredményezi, azaz a Szent Szellem teljességének ad lehetőséget az életünkben: ő pedig örömöt ad!
Mindez feltétlenül értelmezhető közösségekre, nagyobb szintű társadalmi csoportokra is. Ahol az igazság helyreáll, ott az igazságot munkálva tudnak szolgálni, törekedve arra, hogy békességben folyjon minden, és ezt Isten az Ő jelenlétének és szabadításának az örömével fogja mindig támogatni!
A fordulópont az egész képben az igazság. A kegyelem az ítélet elől ad menekülést, de az ítélet azért kell, hogy megtörténjen, hogy a sok gonoszság, bűn helyett, csak az igazság maradjon meg. Amikor pedig ez megvan, akkor elkezdhet működni a királyság, Isten elvei, igazsága szerint, a király szolgái által. Ez fogja a békességet és Isten örömét hozni az emberek szívébe és életébe. És beteljesül az ige: „Lakozom bennük, közöttük járok, és leszek nékik Istenük, ők pedig fiaim és leányaim lesznek...” Jön az Úr személyes jelenléte, a Király, Jézus Krisztus uralma, hatalomgyakorlása. És megvalósul az Ő akarata – mint a mennyben, úgy itt a földön is!
____________________________________________________
kegyelem > ítélet > igazság > békesség > öröm
Ahhoz, hogy a királyság, a menny királysága, Isten királysága helyet kapjon valakinek az életében, ahhoz először az igazságnak kell helyreállnia. Ezért ad megigazulást Isten a Jézus kereszthalála által mindenkinek, aki hisz benne, aki hiszi, hogy az Isten Fia a mi bűneinket vette magára. Ezzel megbékélünk Istennel – az igazság műve békesség lesz, ahogy meg van írva. Aki megszabadult a bűneitől és a kárhoztatástól, abban a szabadulás öröme jelentkezik, öröm a Szent Szellem által.
Az igazsághoz, megigazuláshoz azonban szembesülni kell a bűnökkel, amik miatt nem voltunk igaz emberek, és tudatosan el kell fordulni azoktól. Kell foglalkozni tehát a bűnnel is, ahhoz, hogy Isten királysága beköszöntsön az életünkben. Viszont végleg elbánni nem tudunk vele, ehhez kell Isten beavatkozása.
És itt lép be az a három dolog, amit Isten szeret cselekedni ezen a földön: „...én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot cselekszem ezen a földön...” (Jer. 9:24)
Isten kegyelmet gyakorol: ingyen biztosítja minden bűnösnek a bűneitől való megszabadulás lehetőségét. Erről szól az evangélium: „úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)
Ez akkor válik még értékesebbé mindenki szemében, amikor figyelembe veszi a következő lépést: akik a bűneik alatt maradtak, azokra vár Isten ítélete: ugyanis Isten gyűlöli mindazt, ami gonosz. Ettől szent a mi Istenünk. Az ő igazságától eltérő dolgok őellene vannak, ezt pedig nem hagyja annyiban. Ez tehát az ítélet.
És mindezt miért teszi? Azért, hogy semmi más ne legyen, csak igazság, az ő tökéletes igazsága, ami békességet teremt és a Szent Szellem örömének is teret ad! Ahol igazi, stabil igazság van, ott a nyugalom mellett öröm is van!
A legjellemzőbb dolog az ő igazságának a helyreállításában és működésében: a szeretet. Minden dolgotok szeretetben menjen végbe... Ez Isten természete, és ez az ő mindenek felett való útja, amit mindenkinek parancsol a legnagyobb parancsolatban. A szeretetet Jakab a királyi törvénynek is nevezi – nem véletlenül: hiszen Isten királyságának a működése mindehol a szeretet elkerülhetetlen tulajdonságát hordozza magán.
A szeretetnek a legalapvetőbb vonása pedig a megbocsátás. Ha nem bocsátunk meg az ellenünk vétkezőknek is, akkor el sem tudjuk kezdeni a szeretetben való kötődést, közösséggyakorlást, szolgálatot. Az igazság az alapjaiban lesz hiányos. Tehát ha igazságban akarunk szolgálni, hogy kedvesek legyünk Istennek és az emberek előtt megpróbáltak, akkor meg kel bocsátanunk minden ellenünk vétkezőknek, különösen odafigyelve a körülöttünk levőkre, a testvéreinkre.
Ez a három királysági jellemző kell ahhoz, hogy Istennek kedvesek és az emberek előtt kipróbáltak legyünk: az igazság, a békesség és a Szent Szellem általi öröm. Tehát ahhoz, hogy Isten országa működjön, ahhoz ezekre oda kell figyelnünk, majd el kell kezdenünk működtetni is a ránk bízott királysági dolgokat: „ezekben szolgálni a Krisztusnak”. Isten kegyelmét, szeretetét közvetíteni az emberek felé: mind a megváltás üzenetével, mind fizikai dolgokkal (gyakorlati, karitatív, stb); Isten ítéletéről is tájékoztatni az embereket: ez talán nem a megszokott „evangelizálás”, ennek ellenére azt is hallaniuk kell, hogy mi az, ami elől kimenti az embert Isten megmentő kegyelme. Némelyeket rettentésel kell megmenteni, "gyűlölve még a ruhát is, amit beszennyezett a test" (ld. Júd. 1:23). De tudatni kell az emberekkel azt is, hogy miért történik mindez: nem azért, mert Istennek az lenne a célja, hogy minél több embert megbüntessen. Hanem azért, mert elő akarja készíteni az Ő királyságát, amihez az igazságnak kell helyreállnia. A kegyelem, amivel megmenekül az ember a bűntől, és az ítélet, ami a bűn és a gonoszság megszégyenítése és megdöntése, mind azt a célt szolgálja, hogy igazság legyen.
Igaz, hogy Jézus nem olvasta fel annak idején Ésaiás próféciájának a folytatását (a „bosszúállás napját”), de ezt nem azért tette, mintha nem kellene tudniuk az embereknek arról, hogy a kegyelmi időszak után ítélet jön. Más volt erre Jézus oka. Az ottani emberek ugyanis nagyon jól tudták, mik vannak még a próféciában. Ő a prófécia beteljesedését valósította meg a felolvasásával „a fületek hallatára”. Nem csak tájékoztatott: szellemi cselekedettel bejelentette, sőt elhozta a királyságot. Mindennek sorban kellett beteljesednie, Isten rendje szerint.
Ha azt akarjuk, amiért imádkozunk is, hogy jöjjön el Isten királysága, akkor ahhoz be kell töltenünk az előfeltételeket – élnünk kell a kegyelemmel: megtisztulva a bűneinktől, hittel és hálásan fogadva azt; el kell fogadnunk Isten ítéletét: ahogy erről Pál is ír az 1Kor 11-ben, amely még mindig a mi megmentésünkre van; és akarnunk kell Isten igazságát. Az ő tiszta igazságát. „Szeretted az igazságot, gyűlölted a hamisságot...” Ez Jézus királysága. Nekünk is, Jézus követőiként gyűlölni kell mindent, ami gonosz. „Akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt.” Gyűlölnünk kell az ördögöt és minden munkáját, különben hogyan harcolunk ellene. Nem lehetünk liberálisak, akik talán nem vállalnak közösséget a szellemileg tisztátalan dolgokkal, de megtűrik. Nem keverhetjük össze az értékeket. Mindent gyűlölnünk kell, ami összekeveri az értékeket: a jót mondjuk jónak, a gonoszt pedig nevezzük gonosznak. Legyünk érettek, akiknek az érzékeik mivoltuknál fogva gyakorlottak a jó és a rossz megkülönböztetésében. És ezt kell képviselnünk is. A jót szeretve, a gonoszt gyűlölve – és nem megtűrve!
Isten sem a gonoszt tűri meg – hanem értünk hosszútűrő, hogy mindannyian megtérésre jussunk. Mert először kegyelmes. Azután pedig ítél.
Majd ha az igazság helyreállt az életünkben, és a gonoszságot, az ördög minden munkáját, és a bűnt és minden hamisságot gyűlölve magunkhoz öleljük az igazságot, akkor a következő dolgunk az, hogy az igazságot követve a békességre törekedjünk mindenkivel. Hiszen mi magunk is békességet kaptunk, azzal, hogy Isten elhozta az ő igazságát az életünkbe a bűnbocsánat által. Mi is vigyük szeretettel Isten igazságát tálcán a többi ember elé – először a keresztények között, és nekik is tegyük lehetővé a békesség elnyerését. Mindez az Istennel való kapcsolat helyreállását eredményezi, azaz a Szent Szellem teljességének ad lehetőséget az életünkben: ő pedig örömöt ad!
Mindez feltétlenül értelmezhető közösségekre, nagyobb szintű társadalmi csoportokra is. Ahol az igazság helyreáll, ott az igazságot munkálva tudnak szolgálni, törekedve arra, hogy békességben folyjon minden, és ezt Isten az Ő jelenlétének és szabadításának az örömével fogja mindig támogatni!
A fordulópont az egész képben az igazság. A kegyelem az ítélet elől ad menekülést, de az ítélet azért kell, hogy megtörténjen, hogy a sok gonoszság, bűn helyett, csak az igazság maradjon meg. Amikor pedig ez megvan, akkor elkezdhet működni a királyság, Isten elvei, igazsága szerint, a király szolgái által. Ez fogja a békességet és Isten örömét hozni az emberek szívébe és életébe. És beteljesül az ige: „Lakozom bennük, közöttük járok, és leszek nékik Istenük, ők pedig fiaim és leányaim lesznek...” Jön az Úr személyes jelenléte, a Király, Jézus Krisztus uralma, hatalomgyakorlása. És megvalósul az Ő akarata – mint a mennyben, úgy itt a földön is!
____________________________________________________
kegyelem > ítélet > igazság > békesség > öröm