Hadd írjam le a szívemre helyezett buzdítást nektek, akik várva várjátok az ígéretek beteljesülését, és akik elkezdtetek hitben járni az Úrral az Ígéret földjén, hogy elfoglaljátok azt!
Nemrég írtam, és most is fontosnak tartom: Prófétai értelemben a laodiceai gyülekezet korszakát éljük át, ezért mindig vigyáznunk kell, ne süllyedjünk bele az önelégültségbe. És ne kerüljünk azok közé, akik a látszólag könnyebb utat választják: az események kritizálását.
Sokan, akik elveszítették a reménységüket, úgy fogják visszakapni, mint Mária és Márta a halott Lázárt. Semmi sem lehetetlen az Istennél. Lesznek, akik azt mondják, hogy jó a látásuk, és mégsem ismerik fel, mert nem akarják elismerni, amit az Úr jelenleg cselekszik ...
A hozzáállásodon múlik - ezt jelenti az, hogy a hiteden múlik. A hit nem egy nagy spirituális teljesítmény, hanem egy hozzáállás. Elfogadod, vagy sem? Ez volt a kérdés Jézussal, mint Messiással kapcsolatban is: az ácsmester családjába született, názáreti rabbit el tudták fogadni Messiásnak, vagy sem? Azaz: hittek benne, vagy sem?
A látszólag alacsonyabb rangú-rendű beteljesülést el tudod fogadni Isten ajándékaként, áldásaként, vagy csak a teljes elvárásaidnak megfelelőt vagy hajlandó megbecsülni? Amikor újjáépült a templom a babiloni fogság után, akkor némelyek sírtak, mert emlékeztek, milyen pompás volt az eredeti, ehhez az újhoz képest. De az ígéret számít: nagyobb lesz a dicsősége...
Nem egyszerre fog megtörténni minden a te életedben és szolgálatodban sem - és hidd el, ez a te javadat szolgálja. De ha ezt nem hiszed el, és nem mersz tenni egyetlen lépést sem azon az úton, amit most nyit meg előtted az Úr, akkor lehet, hogy semmit sem fogsz megtapasztalni. És ez nem azért lesz, mert mégsem teljesülnek be az ígéretek ... Hanem azért, mert nem döntöttél úgy, hogy a "hitet" választod - azaz azt, hogy elfogadod a kezdetben kicsiny lehetőséget az áldásra, a kicsiny kaput a szolgálatra, a szegényesebb "második házat" (bármit is jelentsen a te személyes életedben).
Az ígéret földje a hitpróba helye. A kémeknek is hitpróba volt: tíz elbukott, kettő jól döntött! A népnek is hitpróba volt: és rosszul döntött: a tíz rossz hírt hozó kémre hallgatott ... egy egész nép! Vajon azt mondhatnánk erre, hogy Isten ígéretei mégsem teljesültek be? Hiszen Isten ígéretei ott hevertek előttük! Még a bizonyítékok is - a hatalmas szőlőfürt, de az Úr jelenléte még hatalmasabb bizonyíték volt arra, hogy el tudják foglalni a földet. Mégsem mehettek be - hitetlenség miatt. (lásd Zsid. 3:19)
Egy olyan hitre szeretnélek biztatni benneteket, hogy nyissátok ki jobban a szemeiteket, a szíveiteket, és tudatosan keressétek és vegyétek észre a beteljesülés apró jeleit. Ha meglátjátok a harmatszálláskor megjelenő apró gömböcskéket, tudjátok meg: van mennyei gondoskodás! (lásd: a manna megjelenése a pusztában.) Igaz, hogy kézzel kell felszedni, fel kell dolgozni, és kalácsot kell még készíteni belőle, de mennyei kenyér - ahogy a zsoltárok könyve mondja: "angyalok kenyerét ette az ember"! Ez volt az "átmeneti csoda", és utána ott volt a tejjel és mézzel folyó föld, hatalmas szőlőfürtökkel, ahol óriásokat is le tudtak győzni! Attól, hogy először nem vállalták föl, attól még meg kellett történnie. Később láthatjuk is, hogy többek között Dávid és a vitézei is sok óriást legyőztek.
Erre vagy rendelve te is. És ahogy Izrael is, te is fokozatosan fogod tudni elfoglalni a teljes ígéret földjét, hogy képes legyél kezelni az új állapotokat.
2 Mózes 23:27-30 "Az én rettentésemet bocsátom el előtted, és minden népet megrettentek, amely közé mégy, és minden ellenségedet elfutamítom előtted. Darazsat is bocsátok el előtted, és kiűzi előled a hivveust, kananeust és hitteust. De nem egy esztendőben űzöm őt ki előled, hogy a föld pusztává ne legyen, és meg ne sokasodjék ellened a mezei vad. Lassan-lassan űzöm őt ki előled, míg megszaporodol és bírhatod a földet."
Ez a beteljesülés éve: elkezdődik, és az Úr az Ő bölcsessége és menetrendje szerint fogja folytatni a következő évben, években, és el is végzi, amit elkezdett.
Most dönts: ne félj, csak higgy!
