2012. július 3., kedd

Egy új Nagy Ébredés

Rick Joyner

Egy új Nagy Ébredés
Az élet ösvénye, 20. rész

2012 27. hét
Heti Üzenet (Word for the Week)

Ahogy a Jelenések könyvében olvashatunk róla, lesznek olyan királyságok, amelyek az Úr királyságaivá lesznek, ami azt feltételezi, hogy egy átváltozáson fognak keresztülmenni ahhoz, hogy az Övéi lehessenek. Az Ésaiás 60:1-3 összhangban van ezzel, mert azt mondja, hogy amikor "sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket", akkor az Úr dicsősége meg fog mutatkozni az Ő népe által. Ahogy a következő igevers állítja, "népek jönnek világosságodhoz". A nemzetek tehát végül is a világossághoz fognak jönni, és ahogy ez a fejezet folytatja az események részletezését, a gazdagságukat, sőt a fiaikat és leányaikat is elhozzák. Van tehát egy biztos prófétai kijelentésünk arról, hogy bármennyire nagy lesz a sötétség, a világosság diadalt fog aratni.

A nemzetek ilyen átváltozása az alapja a "nyilvánvaló rendeltetés" tanának, amely az első telepesek közül sokaknak volt a motivációja. Ez a tan még most is Amerika keresztény kultúrájának az alapja. Ez a tan azt állítja, hogy Amerikának különleges helye van Isten céljai közt, és ebből adódóan egy megszentelt nemzet. Ez a tan újra és újra megjelenik a történelmünkben, és mélyen beépült a legértékesebb dokumentumainkban is, úgy mint a Függetlenségi Nyilatkozatban, az Alkotmányban, és a Jognyilatkozat ("Bill of Rights": az amerikai alkotmány első tíz módosítása, amelyek az emberi jogokról szólnak - a ford. megj.) Ugyanez megtalálható a Legfelsőbb Bíróság egyes ítéleteiben is. Ez valóban így igaz? Amerikának tényleg különleges rendeltetése van Isten tervében?

A Szentírás különbséget tesz azok között, akiknek szövetségük van Istennel, és azok között, akik Istennek vannak szentelve. Isten szokta kezdeményezni az Ő szövetségeit, és semmi bizonyíték nincs arra nézve, hogy Isten valami különleges szövetséget kezdeményezett volna Amerikával. Arra viszont nagyon is van bizonyítékunk, hogy Amerika Istennek lett szentelve azok által, akiknek hatalmukban állt megtenni ezt, és hogy Ő elfogadta ezt az odaszentelést. Mi hát a különbség?

A Szentírásban az Istennel szövetséges nemzetek kizárólag Izrael, illetve az a szent nemzet, amelyet gyakran úgy neveznek, hogy "szellemi Izrael", vagyis az egyház. Mindazáltal, az Istennek szentelt dolgok szentként vannak kezelve, amelyeket nem lehet közönséges célokra használni, mert különben átok szállt azokra, akik így tettek. Ezért van az, hogy Amerika, amely Istennek lett szentelve, amely odaszentelést az Alapító Atyák megerősítettek, nem fogja tudni megúszni, hogy olyan dolgokat tesz, amit más nemzetek ítélet elszenvedése nélkül is meg tudnak tenni..

Sok keresztény úgy van vele, hogy elkerülhetetlen, hogy nemzetek omoljanak össze, sőt voltaképpen ez Isten akarata. Ez az összeomlás olyan helyeken is meg van prófétálva, mint például a Dániel 2, ezért biztosak lehetünk benne, hogy ez végső soron elkerülhetetlen lesz. Amerika Istennek szentelt nép lehet, és áldott is lehet olyan mértékben, amilyen mértékben az Ő útjain járunk, amelyeket minden nemzet számára előírt. Mindazáltal, az odaszenteltségünkből fakadó áldások helyett átkok jöhetnek az életünkbe, ha elfordulunk az Úr útjaitól, ahogy Amerika ezt is tette az utóbbi fél évszázad során. Az Ő útjaitól való eltávolodásunk kezd egyre gyorsabb lenni. De még így is van időnk arra, hogy változtassunk a jelenlegi röppályánk irányán, és olyan nemzetté váljunk, amit az Úr újra megáld és az oltalma alá vesz.

Ha nem lesz egy új Nagy Ébredés Amerikában, egy olyan megelevenedés, ami életre kelti az Ő népét, egészen addig, hogy só és fény legyenek, amire el is vannak hívva, akkor nagyon hamar elveszíthetjük a Köztársaságot. Viszont már látni lehet a következő Nagy Ébredés első jeleit. Van remény, és nem is szabad elveszítenünk a reményt, viszont őszintén ki kell értékelnünk azt is, hogy hol tartunk most, és hová tartunk, ha nem változtatunk a menetirányunkon.

Arról se feledkezzünk meg, hogy ha el is veszítjük a Köztársaságunkat, és ha szét is esik az országunk, mint a többi olyan ország is, amelyek nem arra a fundamentumra épültek, ami kibírná a nemzetünket most érő megrázást, attól még a királyság növekszik a földön - amely a mi igazi otthonunk, ha Krisztusban vagyunk.

Az, amit körülbelül 25 évvel ezelőtt láttam, és amiről írtam Az aratás című könyvemben, arról szól, hogy az akkoriban a kommunizmus igája alatt élő nemzetek nagy szabadságot fognak élvezni, míg azok a nemzetek, amelyek addig szabadságban és demokráciában éltek, egyre nagyobb rabszolgaságba fognak kerülni. Ez már elkezdődött, és folyamatosan történik. Amerika többet veszített el a szabadságából az Obama elnökség első 100 napjában, mint az utóbbi 100 évben. Az egészségügyi törvény életbe lépésével minden amerikai polgár egy szörnyű igát fog a nyakába venni, amit a kormánytól kap.

Ezzel a témával mélyebben foglalkozunk az "Oak Initiative" által körbeküldött Hírlevelekben és cikkekben, és nem itt van a helye annak, hogy túl sokat foglalkozzak ezzel a témával, de Amerikában sokkal gyorsabban veszítjük el a szabadságunkat, mint ahogy valaha lehetségesnek tartottuk ezt. Vannak ugyan erőfeszítések ennek a visszaszorítására, de mindez idáig nincsenek olyan elszánt és bátor vezetőink, akik ellenőrzés alatt tartanák ezt. A nemzet egészében található vezetők még nem keltek fel, úgyhogy a csuszamlás szinte minden egyes elfogadott törvénnyel tovább folytatódik.

Ugyanakkor azok, akik Krisztusban növekednek, szabadabbak lesznek, mint valaha. Lehetetlen rabszolgává tenni azokat, akik igazán szabadok Szellemben és Igazságban. Az előttünk álló időkben feltűnőbbé válik a rabszolgák és a szabadok közötti válaszvonal. Az egyik fő megkülönböztető szempont azokat fogja elválasztani egymástól, akik egyre jobban a kormányba vetik a bizalmukat, és azokat, akik az Úrban való hitben növekednek.

Jövő héten egy kissé mélyebben foglalkozunk ezzel, amikor azt fogjuk megvizsgálni, mit jelent az az elhívásunk, hogy elkészítsük az utat az Úrnak és az Ő királyságának.

- - -
Forrás: MorningStar Ministries - A New Great Awakening - The Path of Life, Part 20
Fordítás: Országh György