Heti Üzenet
2012, 18. hét
Rick Joyner
A Szentírásban a gyógyító és a prófétai szolgálat gyakran összekapcsolódik. Ahogy már szó volt róla, azok az emberek, akikben prófétai ajándékok vannak, a mások problémáit többek között úgy is megtudhatják, hogy a saját testükben érzik azt, amit az a személy érez, akiért éppen imádkoznak. Ha elkezd fájni a veséd, mialatt imádkozol valakiért, akkor valószínűleg nem a saját veséd beteg, hanem azé, akiért imádkozol. Általában azonnal el is múlik, ahogy megérted az üzenetet.
Miért akarja az Úr, hogy így ismerjünk fel problémákat? Gyakran van, hogy az emberek nem is tudják mi a bajuk, és nem tudják elmondani, hogy miért imádkozzunk, ezért tud hasznos lenni ez. Olyan is van, hogy ha egy megterhelt vagy beteg ember megtudja, hogy ismeret beszédét kaptál valamiről, amiről csakis Istentől való kijelentésből tudhattál, akkor amellett, hogy mélyen megérinti, mennyire szereti őt Isten, a hitüket is fokozza a gyógyulásuk érdekében. A célunk mindig legyen a gyógyulás, a helyreállítás és a győzelem az ördög bármilyen munkája felett. A végső győzelem az Úr szeretetének a kinyilatkoztatása.
Azt olvassuk az evangéliumokban, hogy még Jézust is gátolta a cselekvésben, amikor nagy hitetlenséggel találkozott. Ha ez Jézust gátolta, mennyivel inkább tud gátolni bennünket? Ha az Úr munkálkodását gátolni tudja egy ilyen dolog, akkor hasznos tud lenni, ha kimunkáljuk a hitet, ami reményteli várakozást is jelent egyben.
Az összes általam ismert gyógyító szolgálatnak szüksége van arra, hogy egy olyan légkört hozzanak létre, amit a hit légkörének tartanak, hogy működjön a gyógyulás. Sokszor inkább saját maguk miatt van ez, és nem annyira az Úr miatt vagy az emberek miatt, de ha ez használ, akkor semmi bajom nincs vele. Ahogy egyre érettebbé válunk, el is hagyhatjuk az ilyen mankókat, de addig is, ha ezek abban segítenek, hogy Jézusra fókuszáljunk, akkor nem lehetnek károsak.
Aki tapasztalatlan, talán azt gondolhatja, hogy ha az ajándéka valódi, akkor semmi szüksége erre, hiszen Isten bármit meg tud tenni, amit csak akar. Isten viszont úgy döntött, hogy "cserépedényeken" keresztül akar munkálkodni. Sok szempontból alárendelte Magát a mi törékenységünknek, gyengeségeinknek. Igaz, hogy bármit meg tud tenni, amit csak akar, de mégsem teszi. Ahogy a Zsoltárok 115:16-ban olvashatjuk: "Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta." Ezért nem fog megtenni bizonyos dolgokat a földön, amíg mi nem imádkozunk érte - Ő átadta a föld feletti uralmat az embereknek. Még a Jelenések 3:20-ban is ott áll a saját gyülekezetének az ajtaja előtt, és zörget, hogy megtudja, megnyitja-e neki valaki! Ebben a korszakban nekünk kell akarnunk Őt, és nekünk kell ajtót nyitni az Ő számára, mielőtt belépne.
Az éretlenek vagy a tapasztalatlanok hajlamosak tudnak lenni arra, hogy a meggyőződésüket sokkal inkább az ideális elképzelésekre alapozzák, mintsem arra, amiről a Szentírás bizonyságot tesz. Az a célunk, hogy az Istennel való kapcsolatunkat annak alapján építsük, ami egyértelműen ki van jelentve a Szentírásban, és ne annak alapján, amilyennek lennie kellene látszólag. Akár hiszed, akár nem, még a legracionálisabbnak látszó gondolkodásmódunk is nagyon elferdült tud lenni. Ezért adta nekünk a Bibliát.
Miközben az "éretlenekről" és a "tapasztalatlanokról" beszélünk, arra is oda kell figyelnünk, hogy nehogy túl sok meggyőződésünket alapozzuk pusztán a saját tapasztalatainkra. Sokan mulasztják el azt, amit az Úr rajtuk keresztül akar tenni, mert azt feltételezik, hogy ahogyan egyszer munkálkodott az Úr, ugyanúgy fog legközelebb is. Mivel Jézus a példaképünk, azt láthatjuk az evangéliumokban, hogy soha nem tett csodát kétszer ugyanúgy. Isten egyik legalapvetőbb tulajdonsága a kreativitás, és Ő nagyon szereti a változatosságot. Ő minden reggel friss és megújult. Az Ő természete nem változik, de változtatni szokott azon, ahogyan velünk foglalkozik, és ezek a változások frissen tartják a kapcsolatunkat. Ahhoz, hogy csodák történjenek, nem valamelyik módszerben kell hinni, hanem egy Személyben.
Még ha egyes gyógyító szolgálatok ragaszkodnak is a zene valamilyen módszeréhez, vagy a fényhatások valamilyen módszeréhez, vagy máshoz, aminek rendben kell lennie, ez akkor is csak róluk szól, és nem a Szent Szellemről. De még így is rendben van. Ő a dicsőségét cserépedényekbe helyezte, és ha látni akarod a dicsőséget, akkor néha el kell viselni az edények egyéni sajátosságait. Túl tudunk tekinteni az edényen, csak hogy meglássuk a dicsőséget? Lehet, hogy ez egy kicsit nagyobb hitet igényel a részünkről, de éppen ez a lényeg.
Isten legnagyszerűbb tanúbizonysága a földön az Ő népe. Isten legrosszabb tanúbizonysága a földön az Ő népe. Nagyobb hit kell hozzá, hogy az Ő egyházának a hibái mögé lássunk, és alázat kell ahhoz, hogy partnerekké is váljunk, pedig ezt a két dolgot akarja elérni Isten velünk. Amikor eldöntjük, hogy nem emberekbe akarjuk helyezni a bizalmunkat, még csak nem is az Ő embereibe, és megtanuljuk megtartani az Őbelé vetett bizalmat, megtaláljuk az egyetlen maradandó fundamentumot - személyesen Jézust magát. Amikor elkezdünk alázatban járni, ami nem törődik azzal, hogy mit gondolnak az emberek, csak azzal, hogy Isten mit gondol, és hajlandóak leszünk az egyszerű emberek partnerei lenni, és az Ő népe közé tartozni, minden hibájukkal együtt (és a saját hibáinkkal együtt), akkor jó úton haladunk a végső valóság felé - ami a szeretet.
- - -
Fordítás: Országh György
