Chuck Missler tíz évvel ezelőtti írását fordítom le és teszem közzé most. A 2004-es cikkben még az akkori világpolitikai helyzetre utaló információk olvashatók, de talán éppen ezért lesz érdekfeszítő most olvasni ezt, amikor további érdekes fejleményekről tudunk abban a térségben is. Néhány akkori világpolitikai kérdés már nem jelent újdonságot, illetve azóta láttuk már néhány újabb dolog kibontakozását is, ami meg is erősíti a szerző felvetéseit, mindemellett nagyon hasznos, hogy Chuck Missler tapasztalt szemeivel láthatjuk a Biblia előrejelzéseit, az eddig megszokott teológiai magyarázatoktól függetlenül is, hogy amikor beteljesülnek, akkor nyugodtak lehessünk felőle: a mi Istenünk az ellenőrzése alatt tartja a világ eseményeit.
A cikk a Koinonia House weboldalán jelent meg 2004-ben.
Országh György
- - - - -
A világ fővárosa?
Írta: Chuck Missler
Nem Bagdad a legfontosabb város Irakban, és ezt a bizonyos várost a 10 órási hírekben sem szokták emlegetni. A Biblia viszont több, mint 300 alkalommal említi (sőt, még az Úr Jézus Krisztus családfájában is olvasunk róla, háromszor is). Ez a város, természetesen, a legendás Babilon.
Az első világdiktátor, Nimród volt a város megalapítója, és meglehet, hogy ez lesz a fővárosa az utolsó világdiktátornak is, akit általában úgy emlegetünk, hogy az Antikrisztus! Mindez pedig lehetséges, hogy a közeljövő horizontján fog megjelenni.
Téves információk
Ne vezessen félre senkit az, hogy Babilon Bukását, ami a történelem során megvalósult, össze szokták keverni Babilon Pusztulásával, a Biblia által megprófétált eseménnyel.
Számos bibliai kézikönyv, lexikon és kommentár kelti azt a benyomást az olvasóiban, hogy Babilon Kr.e. 539-ben "elpusztult". Pedig érdemes figyelembe venni, hogy amikor Nagy Círus elfoglalta Babilont, akkor ezt csata nélkül tudta kivitelezni. Ezt a hőstettet magasztalja Círus híres tekercse, ami Londonban, a British Museum kiállított tárgyai között látható (lásd a fényképet).
Babilon a Perzsa Birodalom másodlagos fővárosaként funkcionált két évszázadon át, amíg Nagy Sándor Kr.e. 325-ben le nem győzte a perzsákat. Ő a saját fővárosává tette, és ott is halt meg.
Ezután négy hadvezére felosztotta a birodalmat, ebből adódóan, az évszázadok teltével, Babilon fokozatosan elsorvadt. Amikor viszont Robert Koldewey, egy német archeológus a 19. század vége felé feltárta, helyi lakosokat is foglalkoztatott a munkája során.
Babilon sorsa
Ézsaiás és Jeremiás próféta is két-két fejezetet szánt a legendás városra váró drasztikus pusztulás leírására. Ennek a végső letarolásnak az lesz a következménye, hogy lakhatatlanná válik; még az építőanyagokat sem fogják újra felhasználni. Ez nyilvánvalóan egyszer sem történt még meg a történelem során. A város újjáépítését Szaddám Huszein kezdte meg, és láthatóan továbbra is az a sors vár rá, hogy újra felemelkedjen a világ színpadán, és az Ézsaiás és Jeremiás által részletesen leírt pusztulás érje majd.
Ezt a nézőpontot azonban tovább bonyolítják a Jelenések könyvében olvasható részletes információk. Ezek az igeszakaszok már önmagukban is rengeteg könyv és fantáziadús feltételezés megszületéséhez adtak inspirációt, a János által Patmosz szigetén feljegyzett látomásban rejlő lehetséges allegóriák és metaforák kapcsán. Igencsak fel tudja nyitni az ember szemét, ha egy ültő helyében elolvassa a témával foglalkozó hat fő bibliai fejezetet, amelyek az Ézsaiás 13-14, a Jeremiás 50-51 és a Jelenések 17-18.
Egyértelmű, hogy Babilon, az Eufrátesz folyó partján található városként, a sorsának a csúcspontja előtt áll. Az Ó- és Újszövetségben leírt pusztulás még soha nem történt meg, és ha komolyan vesszük a Bibliát, akkor tudhatjuk, hogy Babilon sorsa az, hogy újra hatalomra emelkedjen, hogy megkapja az ítéletét, amelyet Ézsaiás, Jeremiás és János apostol írt le.
Azzal is tisztában kell lennünk, hogy az egymást követő birodalmak alatt a Babilonban elindult "misztérium vallások" a későbbiekben átkerültek a további világvárosokba: Pergámoszba a perzsa uralom alatt, később pedig Rómába, ahol ezek szolgáltak alapul minden pogány dolognak, ami Rómát valaha jellemezte (és most is jellemzi).
Természetesen, amikor a kereszténység lett a Római Birodalom hivatalos vallása, II. Theodosius idején, aki Constantinus után a második uralkodóként követte (Kr.u. 378-398), ezek a bálványimádó kelepcék új külsőt öltöttek, "keresztény" csomagolásban.
Sok ilyen hagyomány ma is jól látható a Római Katolikus Egyház gyakorlatában, de kifinomultabb formában sok más felekezetnél is. Ezeknek a gyakorlatoknak talán a legjelentősebb tanulmánya Dave Hunt A fenevadon ülő asszony című könyve, ami mérföldkőnek számít ebben a témában, és korszerű változatban reagál Alexander Hislop klasszikus művére, ami 1916-ban került kiadásra, A két Babilon címmel.
Vajon szó szerint kell vennünk a "Babilonra" utaló hivatkozásokat, mint az Eufrátesz partján található tényleges városra, vagy metaforikusan, ami magában foglalja a Vatikánt is, és a végső hitehagyó ("ökumenikus") világegyházat is? Ennek a vitának mindkét oldalát kiváló tudósok képviselik. Nagyon lehetséges, hogy mind a kettő szemlélet igaz.
Visszatérés a kezdetekhez?
Úgy tűnik, vannak erre az ellentmondásos dologra utaló jelzések Zakariás rejtélyes látomásában, amelyben egy asszonyt látott, akit "istentelenség" néven nevez, és egy mérőedényben volt lepecsételve egy darab ónnal, hogy abban legyen átszállítva máshová:
... És felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé, két asszony jöve elő, és szél vala szárnyaikban, és szárnyaik olyanok, mint az eszterágnak szárnyai, és felemelék a mérőedényt a föld és az ég közé. És mondám az angyalnak, aki beszél vala velem: Hová viszik ezek a mérőedényt? És mondá nékem: Hogy házat építsenek annak a Sineár földjén, és odaerősítsék, és ott hagyják azt a maga helyén.
Zakariás 5:5-11
(Ne feledjük, ez egy zsidó kontextusban született látomás: az "eszterág (azaz gólya) szárnyai" valami baljós dologra utalnak, ugyanis a gólya tisztátalan madár volt.)
Úgy látszik, hogy az "istentelenség" néven nevezett asszonyt (aki valószínűleg ugyanaz, mint a Jelenések 17-ben szereplő "paráznák anyja"), átszállítják oda, ahol az egész elkezdődött: Sineár síkságára, ami Babilonnak és a misztikus, okkult vallásának az eredeti helye. Úgy tűnik, azért helyezik át oda, hogy újra hatalomra emelkedjen, és Isten végső ítéletében részesüljön.
Intelligens bombák?
Egyébként Jeremiás mellékesen megemlít egy olyan részletet, ami valamilyen technológiára utaló információnak tűnik:
Mert én nagy népek tömegét indítom és hozom Babilon ellen észak földjéről. Felsorakoznak ellene, és úgy foglalják el. Nyilaik olyanok, mint a győztes vitéz, aki nem tér vissza eredménytelenül.
Jeremiás 50:9
A "nyíl" héber szava jelenthet dárdát, nyílvesszőt, vagy lándzsát, illetve "bármilyen lövedéket, amit harci gépről lőnek ki". A Septuagintában szereplő görög szó pedig bármilyen eldobható dolgot jelenthet: olyan lövedéket, mint például egy nyílvessző, vagy egy lándzsa. Figyeljük meg, hogy az a mellékmondat, hogy "mint a győztes vitéz", a nyilakról szól, és nem a nyilakat kilövő személyekről. [Az angol Bibliafordítás szerint "mighty expert man", ami kb. azt jelenti, hogy "ügyes vitéz" - a fordító megj.] A kulcsfontosságú héber szó jelentése pedig: megfontolt, bölcs, körültekintő, éleslátású és jó felfogású. Maga a nyílvessző rendelkezik intelligenciával! Ezt hangsúlyozza a záró tagmondat is: "nem tér vissza eredménytelenül". Nem megy mellé soha!
Olyan, mintha intelligens fegyverről lenne szó: egy távvezérelt rakétáról, vagy intelligens bombáról. És mindezt több, mint kétezer évvel ezelőtt írták le.
Miért pont Babilon?
Tanulságos lesz megfigyelni, ahogy a jövőben megtörténik a szerény újjáépítése. Az iraki siíták agitálják egymást, hogy foglalják el Babilont fővárosuknak - a zsidó Jeruzsálem ellentéteként.
A barátom, Tim LaHaye jelezte azt, hogy már arról is beszélnek az ENSZ-ben, hogy Babilonba költöznének. Ez első hangzásra irreálisnak tűnhet, de láthatóan az ENSZ több okból is nagyon szeretne elköltözni New Yorkból: már régóta várat magára a bővítés, ami egyelőre nem lehetséges a helyszűke miatt; valamint a helyi belpolitikai helyzet hatása alól is szeretnének kikerülni. De hová menjenek? Számos felvetés van, amelyeket ebben a rövid áttekintésben túl nehéz lenne kielemezni a dolgok bonyolult politikai jellege miatt.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy olyan asszír közösségek vannak szétszórtan világszerte, amelyek 2400 éve nem rendelkeznek saját hazával! Vannak, akik lelkendezve fogadják az Irakban küszöbön álló változásokat, amelyeket a lehetséges további változások előjeleinek tekintenek.
Ne feledjük, hogy számos igeszakasz utal rá, hogy az Antikrisztus, bizonyos értelemben, asszír lesz. Ez egy jó lehetőség most arra, hogy félretegyük a korábbi feltételezéseinket és előítéleteinket, és gondosan újra áttanulmányozzuk az összes prófétai igeszakaszt, ami a végidőkkel kapcsolatos. (Az igazság egyetlen akadálya az az előfeltételezés, hogy mi már jól tudjuk az igazságot.)
Egy másik útjelző tábla: Törökország
A múlt hónapban csatlakozott tíz új ország ahhoz a tizenöthöz, amely eddig alkotta az Európai Uniót. Így már huszonöten vannak, és ezáltal a lakosságuk 60%-kal nagyobb, mint az Egyesült Államoké, a közös gazdaságuk pedig - jelenleg - 20%-kal nagyobb. 2007-ben Románia és Bulgária belépése is esedékes lesz.
Van még egy ország, amelyik nagyon komolyan gondolja a csatlakozást, de továbbra is problémásnak tűnik a tagsága: Törökország. Törökország az utóbbi 80 év során megváltoztatta a törvényeit, az ábécéjét, a naptárát, stb., mindezt azzal a szilárd elhatározással, hogy elfogadtatja magát "a Nyugattal". Azóta az ENSZ, az IMF, az OECD és a NATO tagjai között is ott van már, valamint a korábbi Európai Közösséggel is kötött társulási szerződést, a későbbi teljes tagság szándékával.
Több, mint egy évtizedes halogatás után azonban úgy tűnik, nem szívesen látják őket. Az Európai Unióba való belépésük heves vitákat szül, különösen a hatalom privát szféráiban.
Mindez valószínűleg ez év végén fog a tetőpontjára érni. Vagy megkapják a tagságot, vagy azzal a valósággal kell szembesülniük, hogy a jövőjük inkább kelet felé néz, mint nyugat felé - az iszlám Közel-Kelet felé, a Nyugattal közös jövő helyett.
Vagyunk néhányan, akik azt feltételezzük, hogy az EU-ba való belépésük megtagadása, és az iszlám vallású kelet iránti elköteleződésük jelentheti majd azt, hogy minden készen áll a "Magóg invázióhoz", amit az Ezékiel 38 és 39 ír le részletesen. Az Ezékiel könyvében szereplő összes többi szövetséges már helyzetben lenne, Mések és Tubál kivételével, amelyek Anatólia kiemelkedő jelentőségű városai voltak. Anatólia területe a mai Törökország keleti kétharmadát fedte le (lásd a térképet). (Néhány tudós számára aggasztó gondolat egy lehetséges ballisztikus rakéta párbaj, amire az Ezékiel 39:6 tesz utalást.)
Másfelől viszont, ha az Európai Unió mégis felveszi Törökországot a tagjai sorába, akkor valószínűleg hosszabb távú kilátásokkal kell számolni: az esetleges további bővítések végső soron további keleti szomszédokat is magukba foglalhatnak: Szíriát, vagy Irakot. Európa kétségbeesett közel-keleti olajfüggősége olyan gyakorlati megfontolásokat jelent, amelyek stratégiai szerepet játszanának ezekben a döntéshelyzetekben. Ezáltal a korábbi Római Birodalom egykori határaival is összhangba kerülnének, és ez már komoly okot szolgáltatna arra, hogy egy pillanatra megálljunk, és tudományos kutatói következtetéseket vonjunk le belőle.
Továbbá, az ENSZ irányítására, vagy túlszárnyalására irányuló tudatos stratégia kétségtelenül az EU politikai napirendi pontjai mögött álló dinamikák egyike.
[...]
A mostani idő egyértelműen kulcsfontosságú mindannyiunk számára, hogy mélyre ássunk, és megcsináljuk a bibliai "házi feladatunkat". Fontos, hogy felülvizsgáljuk és tanulmányozzuk ezeket a kérdéseket, amelyeknek hatással kell lenniük a személyes értékrendünkre is. Itt az ideje, hogy komolyan vegyük Istent, és meg tudjuk határozni, hogy az előttünk álló napokban mi az Ő terve velünk, a személyes életünkben és a hivatásunkban is. A Nagy Kalandunk tovább folytatódik!
Fordítás: Országh György
Forrás: Koinonia House
URL: http://www.khouse.org/articles/2004/523/
.svg.png)
.svg.png)
Tom Doyle, a Church and Ministry Partnerships E3-as alelnöke azt mondta, hogy döbbenetes módon térnek meg Krisztushoz az emberek a Közel-Keleten. "A nem hivatalos felméréseink alapján azt tudtuk meg, hogy sok muszlim hátterű hívőnek - talán a fele is lehet ezeknek - volt egy álma vagy egy látomása a megtérése előtt. "Keresők" lettek, rátaláltak egy hívőre, hallottak egy üzenetet a rádióban, vagy találtak egy Bibliát." (Fotó: