Ez a cikk Chuck Missler kétrészes sorozatának a második része. Az első rész ("Nimród visszatér?...") itt olvasható magyarul. Mindkét rész 2002-ben íródott, ami észrevehető egyes gondolatoknál, de egyáltalán nem veszített az aktualitásából, sőt éppen az azóta eltelt idő miatt érdekfeszítőbb a mondanivalója!
Az utolsó időkkel kapcsolatos dolgok tanulmányozása nem csak az ismeretek miatt fontos, hanem azért is, mert ezekben meglátjuk Isten bölcsességét, hatalmát, mindenek feletti uralkodását. Vigasztalást, bátorítást ad, mert tudjuk, és meg is erősíti bennünk, hogy minden Isten irányítása alatt van. Ezt szolgálja Chuck Missler elgondolkodtató írása is, amelyben nem csak a megszokott nézetekkel találkozik a kedves olvasó...
Magyar fordítás: Országh György
- - - - -
Egy alternatív befejezés: 2. rész
Antikrisztus a Közel-Keletről?
Írta: Chuck Missler
Előző cikkünkben arra a felfedezésre jutottunk, hogy bár tudjuk, hogy az „Antikrisztusként” emlegetett eljövendő világvezető a Római Birodalomból várható1, hajlamosak vagyunk a rövidlátásra, amikor ennek a birodalomnak a kiterjedésére gondolunk. A Római Birodalmat könnyen azonosítjuk Nyugat-Európával, figyelmen kívül hagyva a birodalom keleti lábát, ami ezer évvel túlélte a nyugati lábat!
Ha figyelmesen megvizsgáljuk az Ószövetség sok-sok utalását, meglepő mennyiségű célzást fogunk találni erre a domináns személyiségre olyan néven, hogy „az asszírus”2. Úgy tűnik, hogy ez az elnevezés arra a régióra fókuszál, amelyet ma Szíriaként és Irakként ismerünk. Mivel pontosan ekörül a régió körül vannak jelenleg világméretű feszültségek, úgy gondolom, igencsak időszerű felülvizsgálni a látásunkat arról, hogy milyen lehetséges szerepe lesz ennek a régiónak a Biblia forgatókönyvének a csúcspontján!
A Sátán hét birodalma
A Biblia hét jelentősebb birodalom tekintetében vázolja fel az emberi történelmet:
Láttaték más jel is az égben, és ímé vala egy nagy veres sárkány, a kinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona – Jelenések 12:3
Ezek nyilvánvalóan a következők: Egyiptom, Asszíria, Babilon, Perzsia, Görögország, valamint Róma, ez utóbbi két fázisban: az ókori Róma („I. fázis”) és a végső, újra felemelkedő és újjáéledő Római Birodalom („II. fázis”).
Ez a szemlélet a Dániel 2. és 7. fejezeteinek gondos tanulmányozásából ered, amelyek „a pogányok idejét” mutatják be Babilontól kezdődően addig az időszakig, amikor Isten megalapítja a saját Királyságát, amelyben a Messiás uralkodik, mint Királyok Királya. A Dániel 2. illetve 7. fejezetében is négy jelentős királyságot láthatunk: Babilont, Perzsiát, Görögországot és Rómát – a negyedik darabokra törik, de végül újra felemelkedik az „utolsó napokban”.
Furcsa módon Dániel próféciái meglepő mennyiségű részlettel szolgálnak mind Görögországgal, mind Rómával kapcsolatban, ugyanis a 7. és a 8. fejezet is kiemeli a „kis szarvat”, ami a végső forgatókönyvet meghatározó 10 domináns szarv közül emelkedik ki.3 Ez a „kis szarv” – ami valójában a tizenegyedik – egy újabb megnevezése annak a végső világvezérnek, akit általánosságban „az Antikrisztusnak” szoktunk nevezni.
Amikor Nagy Sándor meghalt, négy hadvezére osztotta fel a görög birodalmat, amelynek következtében Ptolemaiosz délen, Szeleukosz pedig keleten vette magához a legnagyobb területet. Tény, hogy a Dániel 11-ben részletezett harcok olyan nagy pontossággal írják le az utána következő évszázadokban lefolyt rivalizálást a Ptolemaioszok és a Szeleukidák között, hogy a szkeptikus kritikusok megpróbálták „későbbre datálni” ezeket az igeszakaszokat, hogy ne kelljen elismerniük ezen próféciák természetfeletti vonatkozását.4 [Az a tény, hogy az Ótestamentumot ennek a periódusnak az elején fordították le görögre (ez a Septuaginta fordítás), megcáfolja ezeket a próbálkozásokat.]
Figyelemreméltó, hogy a Dániel könyvének 8. és 11. fejezetében is, a végső világvezetőre rávilágító próféciák azokban az igeszakaszokban bukkannak fel, amelyek a Szeleukida Birodalom vezetőinek a vonalát követik: ez az a földrajzi régió, amelyet ma úgy ismerünk, hogy Szíria és Irak.5 A hét birodalom a Jelenések 17. fejezetének a fókuszában is ott található:
Király is hét van; az öte elesett, és az egyik van, a másik még el nem jött; és mikor eljő, kevés ideig kell annak megmaradni. - Jelenések 17:10
Az, hogy „az öte elesett”, úgy tűnik, hogy arra az öt királyságra utal, amelyek János ideje előtt léteztek: Egyiptom, Asszíria, Babilon, Perzsia és Görögország. Az hogy „az egyik van”, úgy tűnik, hogy az a bizonyos egy, amelyik akkor létezett, amikor János ezeket írta: ez volt a Római birodalom, az „első fázisában”. Az, hogy „a másik még el nem jött” láthatóan arra a végső világbirodalomra mutat, amelyet a „11. szarv” le fog győzni. Az utána következő igevers is erre az utolsó birodalomra fókuszál:
A fenevad pedig, a mely vala és nincs, az maga a nyolczadik, és a hét közül való; és a veszedelemre megy. - Jelenések 17:11
Úgy tűnik, ez az utolsó „nyolcadik” birodalom egy olyan birodalom, „amely vala és nincs”, és mégis szerepel a hetes listán. Az egyetlen olyan birodalom a hét közül, amely ma nem létezik semmilyen formában, Asszíria. Különös módon eltűnt a történelemből, mígnem Henry Layard 1849-ben szenzációs felfedezésekre jutott.
Nimród visszatér?
Az első világdiktátor Nimród volt (akinek a neve azt jelenti: „lázadunk”), akinek a birodalmának a központja Babilonban volt.6 Érdekes, hogy Mikeás is „Nimród földjére” utal, amikor az utolsó világbirodalomra tesz célzást. Lehetséges vajon, hogy ez az utolsó világdiktátor, bizonyos értelemben Nimród visszatérése lesz? Lehetséges vajon, hogy lesz egyfajta végső összeomlása Sátán királyságainak7, ahogy közeledünk a végső ítélet felé? Ha igen, akkor érdemes figyelembe venni, hogy Nimród Babiloni központtal uralkodott.
Babilon misztériuma
Ezzel egyel több dimenziója lehet a Babilon jövője körüli titokzatosságnak: vajon csak szimbólumként használatos? Vagy szó szerint újra feláll és kiemelkedő szerepet kap az Eufrátesz partjain?
Vannak, akik „Babilont” egy egyszerű retorikai eszköznek tekintik, és szimbolikusan értelmezik a prófétai igeszakaszokat. Olyanok is vannak, akik úgy érzik, hogy a Jelenések könyvében található „Titokzatos Babilon” a Vatikánra utal.8 Pedig vannak olyan szakaszok Ésaiás és Jeremiás könyvében is, amelyek egyértelműen leírják Babilon egyik pusztulását, amely soha nem történt meg – eddig.9 (Sok bibliai kommentár és segédanyag tévesen ír erről: nem szabad összekeverni Babilonnak a perzsákkal szembeni Kr. e 539-es bukását, Babilonnak azzal a pusztulásával amelyet a Biblia részletesen leír. Amikor Círus meghódította Babilont, azzal henceghetett a világ előtt, hogy mindezt harc nélkül tette meg!)
Nagyon fontos összehasonlítanunk Ésaiás, Jeremiás és a Jelenések Babilon sorsáról szóló beszámolóit.
 |
| Babilon pusztulása |
Az Ésaiás és Jeremiás próféciái által hangsúlyozott részletekkel ellentétben, az ókori Babilon építőanyagait újra felhasználták; a terület továbbra is lakott maradt az évszázadok során, a prófétai üzenetek ellenére. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Szaddam Husszein jelentős erőfeszítéseket tett Babilon újjáépítésére, és az újjáépített Nabukodonozor palotát használta állami rendezvények helyszínéül. Úgy látszik, hogy az Ésaiás és Jeremiás által részletezett katasztrofális pusztulás („mint Szodomát és Gomorát”) még a jövőé.
Zakariás könyvének egyik furcsa látomása jelentheti ennek a kulcsát.
Majd kijöve az angyal, a ki beszél vala velem, és monda nékem: Emeld csak fel szemeidet, és lásd meg: micsoda az, a mi kijön? És mondám: Micsoda ez? Ő pedig mondá: Az, a mi kijön, mérőedény. És mondá: Ilyen a formájok az egész földön. És ímé, egy kerek ón-darab repül vala, és ül vala egy asszony a mérő-edény közepében. És mondá: Ez az istentelenség. És veté ezt a mérő-edény közepébe, a darab ónt pedig veté annak szájára. (Zakariás 5:5-8)
A mérőedény (más fordításokban: „efa” - a ford.) egy közismert mérőeszköz volt, amit a kereskedelemben használtak, körülbelül egy véka kapacitású (kb. 36,3 liter). Az óndarab (az angolban „egy talentum ón”) kereskedelmi mértékegység volt, körülbelül 44 kg. Az asszony, aki be lett pecsételve ebbe a tárolóeszközbe, „istentelenség” néven lett nevezve (az angol szerint „gonoszság”).
És felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé, két asszony jöve elő, és szél vala szárnyaikban, és szárnyaik olyanok, mint az eszterágnak szárnyai, és felemelék a mérő-edényt a föld és az ég közé. És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Hová viszik ezek a mérő-edényt? És mondá nékem: Hogy házat építsenek annak a Sineár földén, és oda erősítsék, és ott hagyják azt a maga helyén. (Zakariás 5:9-11)
Ne feledjük, hogy a gólya (a magyar fordításban régies szóval eszterág) a zsidók számára tisztátalan madár volt.10 Ez az egész látomás „baljóslatú”! Sineár földje az a földrajzi hely, ahol Babilon volt. Úgy tűnik, ez az asszony – az istentelenség, a paráznák anyja, stb. – vissza kell, hogy kerüljön oda, ahol mindezek elkezdődtek.
Minden bálványimádás és pogányság Bab-El városában gyökerezik, amely később Babilon lett. A pogány papság és az azzal járó rítusok követték minden ezután következő birodalom politikai hatalmi rendszerét, míg végül Rómába került. Ezáltal az általuk imádott különböző hamis istenek különböző formákban lettek ismeretesek: a babiloni Istár és Tammuz, Egyiptomban Ízisz és Ozirisz lett, Görögországban Afrodité és Zeusz, Rómában Vénusz és Jupiter, Káldeában pedig Astoret és Baál. Zakariás látomása valószínűleg azt jelzi, hogy ez a pogány hatalmi központ vissza fog vándorolni oda, ahol mindenestül elkezdődött, hogy megkaphassa végső ítéletét.
További misztériumok
Vannak akik azt is gyanítják, hogy a végső világvezető a látszólagos „reinkarnációja” lesz egy múltbéli kiemelkedő vezetőnek. Sokan Néróra tippeltek. Mások még Júdás reinkarnációjára is gondoltak.11 (A „reinkarnáció” a Sátán egyik tradicionális hazugsága, amivel az Édeni hazugságát visszhangozza: „Bizony nem haltok meg”.12 A reinkarnációt világosan cáfolja a Szentírás,13 noha a Sátán előállhat egy hamisítvánnyal.) Viszont más lehetőségek is vannak. Mi van akkor, ha egy régi protein mintából klónoznak? Lehetséges vajon, hogy az a „nyolcadik” mikrobiológiai értelemben a „hét közül való”? Emlékezzünk arra a különös utalásra, amit Jézus tett:
A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is. - Máté 24:37; Lukács 17:26
Ahhoz, hogy értékelni tudjuk ezt az utalást, feltétlenül meg kell értenünk, milyenek voltak a „Noé napjai”, beleértve azt a különös csínytevést, amit a bukott angyalok hajtottak végre. Van olyan feltevés is, miszerint ez az eljövendő vezető talán egy Nefilim lesz, megismételve az 1 Mózes 6 eseményeit, amelyek az akkori pusztító özönvíz ítéletét hozták el a földre.
Konklúzió
Ha figyelembe vesszük a jelenlegi világméretű felfordulást Irak és a Közel-Kelet körül, valószínűsíthetjük, hogy az elkövetkezendő hónapok és évek meglepő változásokat fognak hozni. Nagyon fontos, hogy hátralépjünk az előfeltételezéseinktől és előítéleteinktől, és jól odafigyeljünk, mit mond nekünk a Biblia szövege. Izgalmas időben élünk, de szorgalmasnak kell lennünk Isten Igéjének a tanulmányozásában. Az igazság egyetlen biztos akadálya az, ha azt feltételezzük, hogy már rendelkezünk vele.
* * *
Jegyzetek
Dániel 9:26.
Ésaiás 10:5, 24; 14:25; 30:31; Ezékiel 31:3f., Mikeás 5:5, 6.
Dániel 7:8, 20-26; 8:9-14.
Dániel 11:5-35.
Dániel 8:9-14; 11:36ff.
1 Mózes 10:8-10.
(a fordító megjegyzése: itt valószínűleg téves ez a lábjegyzetben szereplő igehely) 2 Korinthus 4:4.
Alexander Hislop, A két Babilon, a klasszikus mű. Viszont, Dave Hunt-tól A fenevadon ülő asszony, meghatározó műként lett ismeretes; megfelelő kutatással és dokumentációval rendelkezik, ezért egy „kötelező olvasmány” a témában.
Ésaiás 13, 14; Jeremiás 50, 51.
3 Mózes 11:19; 5 Mózes 14:18.
Zsoltárok 55:11-14; Ésaiás 28:18, Jelenések 6:8; Máté 12:41-43; János 17:12; János 6:7; 2 Thesszalonika 2:3; Apcsel 1:25, és Jelenések 11:7. (Az Abüsszo nevű helyről jön fel Jel 11:7.)
1 Mózes 3:4.
Zsidó 9:27.
