Mit mondjon az ember TB Joshuára? Én csak időnként látok, hallok vele kapcsolatban valamit, legtöbbször erőteljes gyógyulásokról és démonűzésekről. Illetve azt hallom (olvasom), hogy sokak által tisztelt próféta. Nem tudnám sem alátámasztani, sem megcáfolni azt, hogy kiemelkedő jelentőségű prófétai szolgálata lenne. A világ híreivel kapcsolatban olvastam egyszer egy próféciáját, még az eltűnt maláj repülőgépről, amiben azt mondta, miután elindult a roncsok felkutatása, hogy ne keressék a repülőt, mert nem fogják megtalálni. És tényleg, újra meg újra az szerepelt a hírekben, hogy egyszerűen sehol sem találják a gép roncsait a tengerben. Meg is szűntek a híradások erről - egy ideig, mert nemrég azt olvastam, hogy egy új, ausztrál vezetésű keresőakcióban elkezdték megtalálni a roncs darabjait. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy hamis próféta lenne, hiszen nem gonoszságot szólt az Úrról, csak tévedett. Az amerikai elnökválasztásról is, jó nagyot. Ettől még Isten embere, aki az evangéliumot erővel, jelekkel és csodákkal hirdeti - akár az elé kerülő embereknek szóló személyes próféciákkal (szellemi ajándékokkal) is.
Egy fontos igeszakasz, amit jó a ha tudunk és figyelembe veszünk: "Ha egy próféta az ÚR nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az ÚR mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!" (5 Mózes 18:22). Ezzel csak azt szeretném kihangsúlyozni, hogy maga az Úr sem azt mondta, hogy ami nem teljesedik be, az feltétlenül démoni sugallatra történt, vagy hogy feltétlenül hamis prófétáról lenne szó. Azt mondta, hogy az elbizakodottság a kiváltó ok.
Ez egy olyan hiba, aminek nem kicsi a jelentősége, de ha őszinték vagyunk, mindannyiunknak vigyázni kell ezzel. Különösen ha az ember elkezdi megtapasztalni, hogy az Úr szól hozzá, ráadásul másoknak szóló, vagy éppen a jövőre vonatkozó dolgokat. Könnyen előfordulhat, hogy valaki elkezdte tapasztalni a Szent Szellem ajándékainak a működését és esetleg arra a következtetésre jut, hogy ez neki mindig "megy". Ez az elbizakodottság. Jobban elhiszi, hogy a benne levő gondolat, látás biztosan az Úrtól kapott kijelentés, mint amekkora az alázat és az őszinteség benne.
Szeretném hangsúlyozni: ne ítéljünk könnyedén. De miért?
Természetesen tudjuk, hogy mindent meg kell ítélnünk olyan értelemben, hogy megvizsgáljuk például az elhangzott próféciákat. Még egy-egy adott ember tetteit, sőt, szolgálatát is meg kell ítélnünk, azaz kell, hogy legyen véleményünk róla. A véleményalkotás is lehet helyes megítélés. Mit jelent tehát, amitől Jézus óvott bennünket? Habár ott is ugyanúgy a megítélésről van szó, a szövegkörnyezet, vagyis Jézus ehhez kapcsolódó tanítása egyértelművé teszi:
"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek." (Máté 7:1-2) A megítélés módjáról, mértékéről tanított itt az Úr. Azt érhetjük meg belőle, hogy ugyanolyan módon és mértékben számíthatunk mi magunk is a megítélésre, mint ahogyan mi ítélünk. Ha túlzottan kritikus hozzáállással nézünk egy-egy szolgálatra, ne csodálkozzunk, ha mi is ezt fogjuk kapni, és ne lepődjünk meg, ha nekünk sem fog jól esni. Sajnos ez sokakban azt a reakciót váltja ki, hogy még jobban kritizálnak másokat, ami még jobban kiváltja mások kritikáját irántunk is, mire sebzett vadként még jobban belelendülhet az ember az ítélkezés gyakorlásába, és elindul egy rossz körfogás, mint valami erős forgószél, amiből minél hamarabb ki kell szállni - megalázva magunkat az Úr előtt és több istenfélelemmel szemlélve azokat is, akiknek a dolgai nagyon szemet szúrnak nekünk. Úgy gondolom, éppen ezért folytatja Jézus ezt tanítást azzal, hogy előbb a saját szemünkből igyekezzünk kivenni a gerendát, mielőtt másokkal foglalkoznánk.
Egy kicsit jobban megérthetjük, hogyan csúszhatott be egy ilyen nagy hiba TB. Joshua prófétálásába, ha tudjuk, hogy "rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás" (lásd 1 Kor. 13). Tudjuk, hogy TB Joshua az afrikai kontinensen él és szolgál. Nekem nagyon valószínű, hogy az amerikai hívőknek, akik közül nagyon sokan folyamatosan az Úr előtt hordozzák az országuk sorsát, mivel erre fókuszálnak és ebben kérik Isten beavatkozását, vezetését folyamatosan, ezért tisztább szellemi meglátásaik, relevánsabb kijelentéseik vannak Istentől Amerikára nézve. Ez nem zárja ki, hogy más is kaphat kijelentést Amerikára, de jobb ha kellő alázattal kezeli mindenki ezt, és ha nagy volumenű dolgokról van szó egy kapott "üzenetben", érdemes több szempontot is figyelembe venni a saját próféciánk, meglátásaink kiértékelésére - még mielőtt akaratlanul is tévesen prófétálunk az embereknek, különösen olyan emberek előtt, akik eleve megkérdőjelezhetetlennek tartják az ember szolgálatát. Ez TB. Joshua népszerűsége miatt rá is érvényes.
Ez nem jelenti azt, hogy TB. Joshua, vagy bárki, aki téved valamiben, nem lehetne igazi próféta (az 1 Kor. 14 sem írja, hogy hiba esetén ezt kell megállapítani), noha az is igaz nagy általánosságban, hogy egyesek néha túllépik az Úrtól kapott elhívásuk kereteit, és inkább előállnak prófétaként, apostolként, vagy bármilyen más szolgálóként, felkészületlenül, vagy konkrétan arra szóló elhívás nélkül, ahelyett, hogy az Úrtól kapott tényleges ajándékaikra és feladatukra figyelnének oda, hogy mindent Isten dicsőségére tegyenek.
Manapság újra megszaporodni látszik a prófétai üzenetek iránti igény, nagyrészt az emberek bizonytalanságérzete miatt. Nem szabad hagynunk, hogy ez legyen a meghatározó. Habár az Úrnak öröme telik abban, hogy megvigasztal, megerősít, felbátorít bennünket az Ő prófétai üzeneteivel, amikor sok nehézséggel találkozunk, vagy elbizonytalanodunk, neki még fontosabb célja az, hogy ne csak az adott pillanatban, hanem stabilan, hosszabb távon is erős, bizakodó emberek legyünk. Azt látom, hogy az amerikai keresztények között sokaknál ezen a "szellemi talajon" (az előre nézés, bizakodás szellemi talaján) fogant meg a Trump kiválasztottságáról szóló üzenetek által jött újszerű, meglepő szellemi látás (miszerint Trump Istentől van felkenve és ezáltal alkalmas arra, hogy olyan fontos változásokat hozzon, amikért már régóta imádkoznak - ez derül ki Lance Wallnau próféciájából). Egyébként ez a prófécia sem egy egyszerű tényközlés volt a jövőre nézve, inkább annak a felismerése, hogy Círushoz hasonlóan olyanokat is tud használni az Úr, akik nem ismerték Őt addig. Persze, emellett ugyanúgy látni lehet amerikai keresztény körökben egy másik, céltalan, "próféciafüggő" mentalitást is, más trendekkel együtt. Nem véletlen, hogy az Úr az előbbit pecsételte meg a tényekkel, Trump nagy meglepetést jelentő győzelmével (a hivatalos közvéleménykutatások egyáltalán nem mutatták ezt kezdettől fogva), az utóbbit pedig nem - az elmaradó választásokról, szükségállapotról, vagy Hillary Clinton esetleges győzelméről szólókat.
Kell tehát az Úr kijelentése, de nem azért, hogy legyen valami misztikus, ami egy pillanatra ad valami izgalmasat, hanem azért, hogy a folyamatosan épülő életünkhöz hozzájáruljon akár vigasztalással, akár buzdítással, és tovább építsen, amíg Krisztus teljesen kiformálódik bennünk. A másik pedig, hogy nem azért ad bepillantást a jövőbe, hogy félelmet keltsen bennünk, és nem is azért, hogy csupán lenyűgözzön egy előre megmondott dolog beteljesülése, hanem azért, hogy legyen előttünk az Úr látásából és célkitűzéseiből egy szellemi látás, ami alapján Isten akaratának megfelelően tudunk helyesen viszonyulni az időkhöz és időszakokhoz. Ezeket érdemes figyelni, keresni a nagyobb jelentőségű üzeneteket hordozó próféciák illetve próféták kiértékelésénél - félelem nélkül, erős szellemi emberként, szeretettel és józan gondolkodással (2 Tim. 1:7).
~O.Gy.
